„Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
63. sor:
Egy vélemény szerint az apa nem tudta elviselni a „gyilkos” gyermek látványát, a csecsemőt még aznap egy kocsiba rakatta, és elküldte [[Zalatárnok]]ra az újszülött nagybátyjához, kehidai [[Deák József (főhadnagy)|Deák József]]hez ([[1764]]-[[1831]]), aki István Katalin ([[1780]]-[[1850]]) feleségével együtt nevelte fel őt. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy a zalatárnoki család is épp ezidőtájt várt gyereket, és a szolgálónép között is akadt szoptatós dajka, így ott jobb helyen volt az újszülött. Ötéves korában, 1808-ban édesapja, idősebb Deák Ferenc is meghalt. Az árva neveltetését ezután testvéreinek (szüleinek ő volt a hatodik gyermeke, de a felnőtt kort rajta kívül [[Deák Antal|Antal]], [[Deák Jozefa|Jozefa]] és [[Deák Klára|Klára]] érte meg) támogatása, valamint [[Hertelendy György (alispán)|Hertelendy György]] (1764-1831)<ref name="hertelendydeakferencmegyeikonyvtar">{{Cite web|url=http://zalai.dfmk.hu/zalaiak?p=412|title=Deák Ferenc megyei könyvtár . Hertelendy György adatlapja}}</ref> gyámsága biztosította.<ref name="rubicon"/>{{refhely|Szinnyei}} [[1808]] januárjának utolsó napjaiban Zala megye közgyűlése hozta a határozatot a gyámságról. Nagyságos lovászi és szentmargitai [[Sümeghy József (zalai alispán)|Sümeghy József]] ([[1757]]–[[1832]]) úr, zalai alispán, királyi tanácsos elismerte, és jóváhagyta Hertelendy György gyámsági szerepét; nemes Csertán Károly ([[1768]]-[[1832]]) főszolgabíró és [[Farkas János (helyettes alispán)|boldogfai Farkas János]] ([[1774]]–[[1847]]) alszolgabíró, az árvai a javaiknak az összeírását elkészítették.<ref name="gazdaságtörténeti">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_zgy_34_gazdtan/?query=deák%20ferenc%20farkas%20jános%20zala&pg=42&layout=s|title=Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)Molnár András: Deák Ferenc birtokai}}</ref>
=== Ifjúkora és barátai===
Deák Ferenc gyerekkorát [[Zalatárnok]]on töltötte, 12 unokatestvérével együtt nevelkedett; közülök [[Deák Lajos (százados)|kehidai Deák Lajos]] ([[1817]]-[[1879]]), testőr, százados és [[Deák Gábor (százados)|kehidai Deák Gábor]] ([[1812]]–[[1848]]) testőr, százados urakkal ápolta a legközelebbi kapcsolatot. Tanulmányait [[Keszthely]]en, a premontrei gimnáziumban kezdte, majd [[Pápa (település)|Pápán]], a bencés algimnáziumban folytatta. A gimnázium felsőbb osztályait, a III. grammatikától a II. humanitásig a [[Piarista iskola (Nagykanizsa)|nagykanizsai piarista gimnázium]]ban végezte 1813/1814-től 1816/1817-ig. Ez alatt a nagykanizsai piarista rendházban lakott, konviktorként. A komoly, visszahúzódó fiú pártatlanságával, igazságérzetével és tanulmányi eredményével tűnt ki. A tanulmányi rangsorban mindvégig első ''(eminens primus)'' volt.<ref>Kalcsok Leó, A nagykanizsai kath. főgymnasium története, in Értesítő a kegyes tanítórendiek vezetése alatt álló nagykanizsai katholikus főgymnasiumról, 1895/1896, 45.</ref> Később, [[1821]]-ben, végezte a jogi tanulmányait a [[Győri Királyi Jogakadémia|Győri Királyi Jogakadémián]],<ref name="győrijogakademiakisszsuzsanna">{{Cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_zgy_67_TortTan2009/?query=SZO%3D(de%C3%A1k%20ferenc)&pg=107&layout=s|title=Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)Tanulmányok és források Zala megye történetébő. lKiss Zsuzsanna: Zalai diákok a Győri Királyi Jogakadémián 1800-1848}}</ref> végül [[Pest (történelmi település)|Pesten]] folytatott jogi gyakorlatot, és itt is tett – a királyi táblánál – ügyvédi vizsgát. A családi hagyományt követve megyéje szolgálatába lépett, előbb mint tiszti ügyész, majd mint árvaszéki jegyző. Első fennmaradt műve egy védőirat, amelyet mint tiszti ügyész nyújtott be egy hírhedt rablógyilkos védelmére. Már e mű is mutatja, milyen hatással volt a 18. század [[liberalizmus|liberális]] és [[Humanizmus|humanista]] felfogása az ifjú jogtudósra. Bár a pert elveszítette, [[Zala vármegye|Zala vármegyében]] ismertté és egyre elismertebbé vált.{{refhely|Szinnyei||Pallas}}
Amikor [[Horváth János (zalabéri)|zalabéri Horváth Jánost]], Zala vármegye első alispánját elküldték követnek az 1832. évi [[országgyűlés]]re, a vármegye megbízta Deák Ferencet, hogy távollétében első alispánként helyettesítse őt. [[1833]] elején azonban [[Deák Antal]] országgyűlési követ megbetegedett és lemondott a követségről, és a [[Zala vármegye|megye]] így öccsét, Deák Ferenc Zala vármegye helyettes első alispánját elküldte helyette [[Pozsony]]ba. Ekkor, Deák Ferenc helyébe viszont [[Farkas János (helyettes alispán)|Boldogfai Farkas János]] (1774–1847) lépett zalai helyettes első alispánként.<ref>{{cite book | author=Kónyi Manó | title=Deák Ferenc beszédei | url=http://mek.oszk.hu/02200/02213/pdf/deak1.pdf | year=1882 | format= pdf| publisher=Franklin Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Budapest | pages= |language=magyar}}</ref><ref>{{cite journal | author=Márton József | title=Bétsi Magyar újság | url=http://mek.oszk.hu/02200/02213/pdf/deak1.pdf | year=1883 | format= pdf| publisher=Magyar Kurir 1883-dik Esztendőre | pages=283 |language=magyar}}</ref> Antal a távozását fájlaló követtársainak testvéri büszkeséggel előre mondta: „Küldök én nektek magam helyett egy fiatal embert, kinek kisujjában több tudomány és képesség van, mint egész magamban”.{{refhely|Estók 2003|17}}
Kedvenc időtöltése volt az olvasás, a séta és a fafaragás. Szabadidejében rendszeresen olvasott és tanulmányozta a magyar alkotmány- és jogtörténetet. [[Berzsenyi Dániel]], [[Kisfaludy Sándor]] verseit kedvelte, de leginkább [[Vörösmarty Mihály]] költészete állt hozzá közel. Vele rendszeresen levelezett és elszakíthatatlan barátság alakult ki közöttük, Vörösmartyt a legnagyobb magyar költőnek tartotta.<ref name="sulinet">{{cite web |url=http://www.akonyv.hu/klasszikus/deak_ferenc.htm |accessdate=2015-03-04 |language=magyar |title=Deák Ferenc (1803-1876) rövid életrajza |publisher=akonyv.hu a Sulinet alapján}}</ref> A zalai liberális érzelmű körökben több jó barátot szerzett, akik egyben a politikai reformjai támogatói is lettek. A legközelebbiek között [[Kerkapoly István]] ([[1789]]-[[1848]]), [[Csány László]] ([[1790]] – [[1849]]), [[Séllyey Elek]] ([[1788]]-[[1850]]), lovászi és szentmargitai [[Sümeghy Ferenc]] ([[1819]]-[[1869]]), nemesnépi Marton Pál ([[1806]]-[[1893]]), [[Koppány Ferenc]] ([[1792]]–[[1866]]), nedeczei [[Nedeczky Lajos]] ([[1800]]-[[1841]]), [[Farkas János (helyettes alispán)|boldogfai Farkas János Nepomuk]] ([[1774]]–[[1847]]), [[Horváth János (zalabéri)|zalabéri Horváth János]] ([[1788]]-[[1853]]), [[Széll József (főispáni helytartó)|dukai és szentgyörgyvölgyi Széll József]] ([[1801]]-[[1871]]), Vas vármegye főispáni helytartója, hertelendi és vindornyalaki [[Hertelendy Kálmán]] ([[1820]]-[[1875]]), [[Zala vármegye]] főispánja, és zalalövői [[Csapody Pál]] ([[1808]]-[[1859]]) voltak.<ref>Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989). HelytörténetSimon V. Péter–Tilcsik György: A Vas megyei mozgóvá tett nemzetőrség és levelezőkönyve 1848. július–szeptember.</ref><ref>Deák Ferenc országgyűlési levelei 1833-1834 (Zalaegerszeg, 1997)Deák Ferenc levelei Oszterhueber Józsefhez3. Pozsony, 1833. július 4. - 41. o.</ref> Gyakori eset volt, hogy Deák Ferenc a közeli barátainak és hozzátartozóinak a keresztapja lett; néhány jeles keresztgyermeke: csallóközmegyercsi Szabadhegy Sándorné nedeczei Nedeczky Ida Klára ([[1838]]–[[1907]]) asszony,<ref name="nedeczkyidaklárakeresztelője">{{Cite web|url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZMV-V3K|title=familysearch.org - római katolikus keresztelők - Nemesvita - Nedeczky Ida Klára}}</ref> kossuthi és udvardi [[Kossuth Ferenc]] ([[1841]]–[[1914]]), politikus, országgyűlési képviselő, kisszeniczei Szeniczey Cecilia ([[1842]]–[[1918]]) kisasszony,<ref name="szeniczeyceciliakeresztelője">{{Cite web|url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X2ZB-PQR|title=familysearch.org - római katolikus keresztelők - Paks - Szeniczey Cecilia}}</ref> báró hadadi [[Wesselényi Miklós (politikus, 1845–1916)|Wesselényi Miklós]] ([[1845]]–[[1916]]), [[Szilágy vármegye]] főispánja, földbirtokos, nagybölöni [[Bölöny József (politikus)|Bölöny József]]né nedeczei Nedeczky Franciska ([[1857]]–[[1934]]).<ref name="nedeczkyfranciska">{{Cite web|url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKVY-DJV|title=familysearch.org - római katolikus keresztelők - Nedeczky Franciska}}</ref>, hertelendi és vindornyalaki [[Hertelendy Ferenc]] ([[1859]]–[[1919]]), főrendiház tagja, [[Zala vármegye]] főispánja, *bernecki Bernrieder Jánosné dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Ilona ([[1868]]–[[1945]]).<ref name="bernriederné">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRLQ-WP6?i=192&wc=M6W2-72S%3A101520801%2C105347001&cc=1542666|title=familysearch.org Bernrieder Jánosné Széll Ilona gyászjelentése}}</ref><ref name="széllilonakeresztelője">{{Cite web|url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6R9-7J8|title=familysearch.org - római katolikus keresztelők - Rátót (In: Rábaszentmihály, Vas) - Széll Ilona}}</ref>
=== Az 1832–36-os országgyűlésen ===
Deák Ferencet 1833. április 15-én választották követté. Pozsonyba érkezése után tevékenyen részt vett az [[országgyűlés]] tárgyalásaiban. Első országgyűlési beszédét 1833. május 6-án mondta el az alsótáblán. Rövid idő alatt elismert vezére lett a megyei oligarchia legkimagaslóbb alakjait, [[Beöthy Ödön]]t, [[Pázmándy Dénes (1781–1854)|Pázmándy Dénes]]t, [[Balogh János (politikus, 1796–1872)|Balogh Jánost]] magába foglaló rendi ellenzéknek. Barátjául fogadta [[Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)|Wesselényi Miklós]] és [[Kölcsey Ferenc]], és életre szóló barátságot kötött [[Klauzál Gábor]]ral. Sikerét, pozícióját döntően saját képességeinek és nem külső tényezőknek köszönhette. Vagyona, származása a birtokos [[nemesség]] egyenrangú tagjává tette, képzettsége és életmódja nem emelte osztályos társai fölé, így nem is keltett irigységet másokban.{{refhely|Szinnyei||Pallas}}
| |||