„Árpád magyar fejedelem” változatai közötti eltérés

[[Györffy György]] a honfoglaló magyaroknál úgynevezett félnomád, téli-nyári legelőváltó életmódot feltételezett, melynek során Árpád és fiai is – az állatok vízigénye miatt – egy-egy folyó mentén vándoroltak téli és nyári szállásuk között. A helynevek alapján arra a következtetésre jutott, hogy Árpád téli szállása – nyilván [[900]], [[Pannonia (provincia)|Pannónia]] elfoglalása után – a Pécs részét képező [[Árpádváros (városrész, Pécs)|Árpádváros]], a korábbi ''Árpád falu'' volt, míg nyári szállása – ezt Anonymus is megerősíti – a [[Csepel-sziget]]en, s közben a Duna jobb partján nomadizált. De fennmaradt egy nyári szállás neve a [[Sárvíz (Fejér megyefolyó)|Sárvíz]] mellett is, [[Jutas (Árpád fia)|Jutas]] partvonalán, a [[Sárkeresztes]] és [[Moha (település)|Moha]] közötti ''Árpád-völgy'' [[Székesfehérvár]] mellett.<ref name=gygy>{{GyGyIstvánKirály}}</ref>

Négy fia pedig a [[Duna]], a Sárvíz és a [[Kapos]]-[[Szék-patak]] partján nomadizált úgy, hogy téli szállásuk egymáshoz viszonylag közel, a Duna két partján [[Kalocsa]] magasságában volt, [[Zolta magyar fejedelem|Zoltáé]] például [[Solt (település)|Solt]] mellett. [[Jelek (Árpád fia)|Jelek]] nyári szállása [[Üllő (település)|Üllő]] mellett, [[Tarkacsu]]é [[Tarrós]] mellett, [[Jutas (Árpád fia)|Jutasé]] a ma [[Veszprém]] részét képező ''Jutaspuszta'' területén, Zoltáé pedig Bodrogban, a mai Vajdaságban.<!--Zolta ilyenformán kétszer szerepel, két eltérő adattal, ami így nem biztos, hogy jó--> Kurszán ugyanekkor Árpádhoz hasonlóan a Duna jobb partján nomadizált, téli szállása [[Aquincum (történelmi település)|Aquincumban]], nyári szállása a Csallóközben volt [[904]]-ig, amikor a bajorok megölték. Györffy György szerint Árpád ekkor Kurszán partvonalával meghosszabbította a sajátját, új nyári szállásának szintén a Csallóközben maradt helynévi nyoma.<ref name=gygy>{{GyGyIstvánKirály}}</ref>