Wikipédia

„Schmidt Mária” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
31. sor:
== Munkahelyei ==
* Szellemi szabadfoglalkozású ([[1978]]–[[1996]])
* Egyetemi adjunktus -– [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem]], Bölcsészettudományi Kar, Történelemtudományi Intézet ([[1996]]–[[2000]])
* A [[miniszterelnök]] főtanácsadója ([[1998]]–[[2002]])
* A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának tagja ([[1999]]– )
* Főigazgató, [[XX. Század Intézet]] ([[1999]]– )
* Főigazgató, [[XXI. Század Intézet]] ([[2000]]– )
* Egyetemi docens -– [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem]], Bölcsészettudományi Kar, Történelemtudományi Intézet ([[2000]]–[[2010]])
* Főigazgató, [[Terror Háza Múzeum]] ([[2002]]– )
* A [[Médiaunió]] kuratóriumának elnöke ([[2008]]– )
46. sor:
* Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékéve koordinálásáért felelős kormánybiztos, az emlékbizottság társelnöke ([[2015]]–[[2017]])
* A Nők Magyarországért Klub alapító tagja ([[2018]])
* A "30 éve szabadon" emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos ([[2019]]-–)
 
'''Kutatási terület:'''
58. sor:
{{bővebben|2016-os plakátügy}}
 
2016-ban Schmidtet az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából létrehozott emlékbizottság társelnökévé és az emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztossá nevezték ki. Az emlékév keretében Schmidt beszámolója szerint "létrehoztak 500 emlékpontot, amelynek célja, hogy a települések helyben megtalálják a maguk '56-os hőseit,kiadtak 230 könyvet,60 különböző kutatási programot indítottak el,támogattak 100 művészeti produkciót, 450 rendezvényre adtak pénzt, amelyet civilek és más szervezetek valósítottak meg, 5000 pedagógus, köztük 3500 történelemtanárnak tartottak 30 órás továbbképzéseket, és 40 romkocsmát öltöztettek fel '56-os díszbe."<ref>http://www.origo.hu/itthon/20170607-schmidt-maria-az-1956-os-emlekbizottsag-tarselnokekent-elmondta-mivel-telt-az-emlekev.html</ref> Az emlékév kapcsán az ellenzéki sajtóban különböző kifogások merültek föl.Egyrészről a Schmidt vezette közalapítvány -– a kormánybiztos igérete ellenére -– nem számolt el tételesen a költségekkel. Emiatt a blog.atlatszo.hu oldal pert indított, melynek eredményeként nyilvánosságra kellett hozni az emlékév költségvetését.<ref>https://blog.atlatszo.hu/2018/01/kipereltuk-az-1956-os-emlekev-koltsegeit-schmidt-maria-kozalapitvanyatol-de-igy-se-latunk-tisztan/</ref> Másrészt pedig az 56-os Emlékév hivatalos dalával, a Desmond Child által írt "Egy szabad országért!" című darabbal kapcsolatban nehezményezték, hogy a darab 50 millió forintba került, valamint, hogy Desmond Child egy korábbi számát hangszerelték át.<ref>https://index.hu/kultur/zene/2016/08/19/desmond_child_ingyen_adta_az_56-os_emlekdalt/</ref>
 
Történészi körökből azt kifogásolták, hogy a korábbi történészi konszenzustól, tudniillik, hogy 56-ban egyaránt szerepet kapott az utca népe és a reformkommunisták, Schmidt egyoldalúan csak a pesti srácok érdemeit emelte ki,<ref>http://nepszava.hu/1111256_valaszol-rainer-m-janos-az-56-os-intezet-vezetoje</ref> mikor több száz egykori forradalmár képmását plakátolták ki Budapest főbb helyein. A kihelyezett plakátok egyikéhez Michael Rougier egy 1956-os fotóját használták, amely egy gyermekkorú felkelőt ábrázol, akit a plakát készítői [[Dózsa László (színművész)|Dózsa László]] színművészként azonosítottak, és a plakátra az ő nevét írták fel. Hamarosan azonban jelentkezett egy férfi (Szakács János), aki nagybátyját, néhai [[Pruck Pál]]t vélte felfedezni a képen szereplő fiúban, és kérte a hiba javítását.
70. sor:
* Kollaboráció vagy kooperáció? A budapesti Zsidó Tanács ([[1990]])
* Diktatúrák ördögszekerén. Válogatott tanulmányok ([[1998]])
* Egyazon mércével -– A visszaperelt történelem ([[2003]])
* Zákulisní taje -– Nové aspekty historie procesu s Algerem Hissem (USA), László Rajkem (Madarsko) a inscenovanych procesu ve vychodní s strední Evrope (ford:Dana Gálová) ([[2005]])
* A titkosszolgálatok kulisszái mögött. Hitek, ideológiák és hírszerzők a XX. században ([[2005]])
* Battle of Wits -– Beliefs, Ideologies and Secret Agents in the 20th Century ([[2007]])
* Bölcsőben ringattak, batyuval kidobtak. [[Sváb]] sors [[Magyarország]]on [[1939]]–[[1948]] ([[2007]])
* În spatele culiselor serviciilor secrete. Colecția Istorie și Diplomație. Iași, ([[2009]])
* Politikailag inkorrekt -– Esszék diktatúrákról és demokráciáról ([[2010]])
* Nyugaton a helyzet változóban ([[2013]])
*''Veszélyzónában. Szerepek, játszmák, esélyek. Esszék''; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány, Bp., 2016<ref>{{Cite web|url=http://www.terrorhaza.hu/kiadvany/veszelyzonaban|title=Schmidt Mária: Veszélyzónában – szerepek, játszmák, esélyek - Kiadványok - Terror Háza Múzeum|accessdate=2016-06-14|work=www.terrorhaza.hu}}</ref>
*Nyelv és szabadság ([[2017]])
*Új világ született 1918-19231918–1923 ([[2019]])
 
===Tanulmányok===
90. sor:
* Holocaust in Hungary: Fourty years later. In: Polin, [[Oxford]], Vol. 2, [[1987]]
* Múlt és Jövő. Irodalmi, művészeti, társadalmi és kritikai folyóirat. [[1911]]–[[1944]]. In: Kultúra és Közösség, 6. [[1987]]
* A harmincas évek magyar cionista mozgalma a rendőrségi megfigyelés tükrében. In: [[Történelmi Szemle]], No.3. [[1987]]-[[1988]]. 339-351339–351.
* ˝Közöny, szeretetlenség, gyűlölet˝. Katolikusok a zsidóságért. In: [[História (folyóirat)|História]], No. 2-3. [[1988]]
* Raoul Wallenberg. In: Új Írás, [[Budapest]], No. 9. [[1988]]. 87-89.
* Arthur Koestler: Meta (jegyzettel ellátta: Schmidt Mária). In: Új Írás, [[Budapest]], No. 9. [[1988]]. 114-116.
* Provincial Police Reports. New Insights into Hungarian Jewish History [[1941]]–[[1944]]. In: [[Yad Vashem]] Studies, Jerusalem, Vol. XIX. [[1988]], 233-267233–267.
* Stern Samu: Versenyfutás az idővel! A Zsidó Tanács működése a német megszállás és a nyilas uralom idején (közreadta és a bevezetőt írta: Schmidt Mária) In: Ráday Gyűjtemény Évkönyve 6, [[1989]]. 266-304. In: Kortárs 33, [[1989]]. 11. 115-124115–124.
* Margit Slachta´s Activities in Support of Slovakian Jewry, [[1942]]–[[1943]]. In: Remebering for the Future, [[New York]], Vol. I. [[1989]]. In: Genocide and Holocaust Studies, [[Tel-Aviv]] Vol. 5. [[1990]]
* A bricha (Menekülés) In: Szombat, [[1990]]/8
105. sor:
* Vidéki rendőrkapitányok jelentik. Adalékok a magyar zsidóság történetéhez [[1941]]–[[1944]] között. In: Valóság 37, [[1994]]. 6.
* Mentés alibiből. In: Az Országos Rabbiképző Intézet Évkönyve (szerk. Schweitzer József). [[Budapest]], [[1994]]. 325-331.
* Rajkuvproces a jeho americke vazby. In: Stredni Evropa Nr. 44/45, [[1994]]. december, 157-187157–187.
* Komoly Ottó: Komoly Ottó beadványa (Közreadta, a bevezetőt írta és jegyzetekkel ellátta: Schmidt Mária). In: Valóság 38, [[1995]]. 4.
* „Ez a per lesz a legek-lege” Adalékok a torzóban maradt 1952-53-as budapesti zsidóellenes tisztogatásokhoz. In: Szombat 7, [[1995]]. 4. 30-3430–34.
* A magyar társadalom a diktatúrák alatt. In: Magyar Szemle [[1995]]. szept. 928-942928–942.
* Das Volk richtet. Volksgerichtliche Rechtssprechung nach [[1945]]. In: Linz, Zeitgeschichtentag, [[1995]]
* A Holocaust helye a magyar zsidóság modernkori történetében ([[1945]]–[[1956]]). In: Protestáns Szemle, [[1996]]/2. 114-131.
* Az „antiszemitizmus elleni harc” szerepe a rendszerváltozás éveiben. In: Janus-arcú rendszerváltozás (szerk: Schmidt Mária és Tóth Gy. László). [[Budapest]], [[Kairosz Kiadó]], [[1998]]
* Magyarok az orosz büntetőtörvénykönyv 58. §-a és a kényszermunka árnyékában. A Történészi Kutató Műhely 2000. január 27-2827–28-i ülésén elhangzott előadások és a vita szó szerinti jegyzőkönyve (Schmidt Mária megnyitója). [[Budapest]], PETIT REAL Könyvkiadó, [[2000]]
* Ne hass, ne alkoss, ne gyarapíts! A [[Terror Háza Múzeum]] első éve. In: Magyarország politikai évkönyve [[2003]].
* Ungarn zwölf Jahre nach [[1918]], nach [[1945]] und nach [[1989]]. In: Nach der Diktatur. Demokratische Umbrüche in Europa - zwölf Jahre später. Stiftung Ettersberg, Böhlau Verlag, [[Weimar]] [[2003]]. 89-99.
119. sor:
* Perek és ellenperek. In: Valóság [[2004]]/6. 26-31.
* Noel Field – The American Communist at the Center of Stalin’s East European Purge: From the Hungarian Archives. In: American Communist History [[2004]]/2
* Történeti kiállítás és élő emlékhely. In: Korrajz [[2003]]. A [[XX. Század Intézet]] évkönyve; [[XX. Század Intézet]], [[2004]]. 279-285279–285.
* Hiányzó szálak. In: Variációk. Ünnepi tanulmányok M. Kiss Sándor tiszteletére; PPKE BTK, [[2004]]. 347-359.
* Doppelter Gedenkort – Fragen, die Europa noch lange beschäftigen werden. In: Gerbergasse 18. III/[[2005]].
* Das Budapester Museum ˝Haus des Terrors˝. Museum der modernen Zeitgeschichte und lebendige Gedenkstatte. In: Der Kommunismus im Museum, Formen der Auseinandrsetzung in Deutschland und Ostmitteleuropa. Herausgegeben von Volkhard Knigge und Ulrich Mahlert, im Auftrag der Stiftung Ettesberg und der Stiftung zur Aufarbeitung der SED-Diktatur Böhlau, Köln, Weimar, [[2005]], 161-171, pp.
* Der Kommunismus in der deutschen Erinnerungskultur. Kommentar aus ungarischer Sicht. In: Woran erinnern? Der Kommunismus in der deutschen Erinnerungskultur. Böhlau Verlag Köln Weirmar Wien, [[2006]]. 201-204201–204.
* Der Kommunismus, ein Verbrechen ohne Folgen? (Communism: crime without consequences?) In: CRISTIN, Renato: Memento Gulag – Zum Gedenken an die Opfer totalitarian Regime. Duncker & Humblot, [[Berlin]], [[2006]]. 91 – 9791–97.
* Modern „vallásháború” – Az Alger history. In: [[Rubicon (folyóirat)|Rubicon]] [[2007]]/3. 65-68.
* Mit kezdjünk vele? In: Mit kezdjünk vele? [[Kádár János (politikus)|Kádár János]] ([[1912]]–[[1989]]), [[XX. Század Intézet]], [[2007]]. 7-12.
149. sor:
* Ronald Reagan - Egy vidéki srác a gonosz birodalma ellen. In: Egy vidéki srác a gonosz birodalma ellen – Ronald Reagan ([[1911]]–[[2004]]). [[Budapest]], [[XX. Század Intézet]], [[2011]], 13-35.
* Skót szoknya: menő, bocskai: ciki. In: Korrajz [[2011]], [[XXI. Század Intézet]], [[2011]]
* Vesztesnek lenni. In: Miért beszélnek az európaiak még mindig a háborúról? -– Korrajz [[2010]], [[XX. Század Intézet]], [[2011]]
* Két pogány közt. In: Miért beszélnek az európaiak még mindig a háborúról? -– Korrajz [[2010]], [[XX. Század Intézet]], [[2011]]
* Münchentől Jaltáig. In: Miért beszélnek az európaiak még mindig a háborúról? -– Korrajz [[2010]], [[XX. Század Intézet]], [[2011]]
* Merénylet a lengyel nemzet ellen. In: Miért beszélnek az európaiak még mindig a háborúról? -– Korrajz [[2010]], [[XX. Század Intézet]], [[2011]]
* Búcsú Andrzejtől. In: Miért beszélnek az európaiak még mindig a háborúról? -– Korrajz [[2010]], [[XX. Század Intézet]], [[2011]]
* Auf dem Weg zu einem europäischen Gedächtnis? Eine ungarische Sicht auf das geplante Haus der Europäischen Gesichte. In: Volkhard Knigge/Hans-Joachim Veen/Ulrich Mählert/Franz-Josef Schlichting (Hg.): Arbeit am europäischen Gedächtnis, Schriften der Stiftung Ettersberg, Band 16, Boehlau: Koeln/Weimar/Wien [[2011]], S. 165-167.
* Európa szerencséje. Origo, komment.hu, [[2012]]. [[június 25.]]
172. sor:
* Közös siker. In: [[Heti Válasz]], [[2013]]. [[december 19.]]
* A múlt fogságában. In: [[Heti Válasz]], [[2014]]. [[június 26.]]
* Denkmälerlandschaft – Symbolische Ausdrucksformen politischen Willens in Ungarn. In: Denkmäler Demokratischer Umbrüche nach 1945. Köln - Weimar – Wien, Böhlau Verlag, 2014, 131-144131–144.
* Geostratégiai játszmák. In: Heti Válasz, [[2015]]. [[január 8.]] (XV. évfolyam, 1-21–2. sz.)
 
=== Szerkesztés ===
190. sor:
* [[Arthur Koestler]]: Harcban a diktatúrákkal (2007)
* Mit kezdjünk vele? [[Kádár János (politikus)|Kádár János]] ([[1912]]–[[1989]]) (2007)
* A dimenziók éve -– [[1968]] ([[2008]])
* Kommunista világ született – Nemzetközi konferencia a [[XX. Század Intézet]]ben (2008)
* [[Kormos Valéria]]: Embervadászat utasításra (2008)
200. sor:
* Európa szerencséje – [[George H. W. Bush]], az USA 41. elnöke ([[2012]])
* Europe’s Luck – 41st President of the United States (2012)
* Akik mertek bátrak lenni -– Embermentők ([[2013]])
* [[Tőkéczki László]]: Történelmi arcképek II.: Magyar politikusportrék a két világháború közötti időszakból (2013)
* Európai testvérháború ([[2014]])
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Schmidt_Mária”