„Simor András (közgazdász)” változatai közötti eltérés

 

==Pályája==

Első munkahelye a [[Magyar Nemzeti Bank]] (MNB) volt, ahol asszisztensként dolgozott a Devizagazdálkodási főosztály nemzetközi osztályán. [[1979]] és [[1985]] közt az MNB londoni leányvállalata, az azóta megszűnt [[Hungarian International Bank Ltd.]] váltóügyekkel ([[angol nyelv|angolul]] ''forfeiting'') foglalkozó osztályvezetője volt abban az időszakban, amikor [[Margaret Thatcher]] megreformálta a brit gazdaságot, többek közt [[privatizáció]]val. (''„A magyar kormányok általában akkor privatizáltak, ha nagy lyuk tátongott a költségvetésben, és kellett a pénz a hiány fedezésére. A privatizáció fő céljai így is teljesültek, de azt egyik magyar kormányon sem láttam, hogy tudja, miért teszi. Az angolon láttam”'' – mondta később.<ref>{{cite web | url = http://www.mozgovilag.hu/2001/03/marc19.htm | title = Versenyben maradni | author = Farkas Zoltán | work = Mozgó Világ | year = 2001 | month = március | accessdate = 2007-02-26 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20070607002908/http://www.mozgovilag.hu/2001/03/marc19.htm# | archivedate = 2007-06-07 }}</ref>)

 

Ezután [[1989]]-ig az MNB nemzetközi osztályának helyettes vezetője volt.

 

 

Nyolc év után Simor előrelépett és a brókercég tulajdonosa, a CA IB Investmentbank ügyvezető elnöke lett [[Bécs]]ben. A dolga az volt, hogy levezényelje a Creditanstalt és az azt megvásároló Bank Austria befektetési bankjának összeolvadását a régióban. Mivel kicsinek találta a közép-európai piacot, a cég központját szerette volna átköltöztetni Londonba, a cég tulajdonosai azonban ezt nem támogatták. ''„Nagy vergődés volt számomra ez az egy év. Sok mindent sikerült elérni, sok mindent nem, és én jórészt fölőrlődtem ebben… Nagyon rossz volt. És akkor felmondtam, és hazajöttem”'' – mondta Simor [[2006]]-ban egy interjúban.<ref>{{cite web | url = http://www.piacesprofit.hu/?s=32&mr=1804&p=1 | title = A hármak egyike | author = Kolossa Katalin | work = Piac és Profit | year = 2006 | accessdate = 2007-02-26}}</ref>

 

[[1998]]-ban hazatért, saját tanácsadó cégét vezette tovább és még ugyanebben az évben [[Járai Zsigmond]] utódjaként a [[Budapesti Értéktőzsde]] elnökének választották. Ezt a posztot [[2002]]-ig töltötte be. Közben azonban [[1999]]-ben ő lett a Deloitte magyar leányvállalatának vezetője, egy évvel azután, hogy kirobbant annak a banknak ([[Postabank]]) a botránya, amelynek könyvvizsgálója a Deloitte volt. ''„Azt gondolom, sikerült alapvetően más imázst létrehozni, többek között ez volt az egyik feladat, amit kaptam”'' – mondta az interjúban.

 

Simor korábban (Járai Zsigmond volt MNB-elnökkel és másokkal együtt) részt vett abban a Tanácsadó Testületben, amely segédkezett a [[Central European Management Intelligence]] (CEMI) kutatóintézet azon tanulmányának elkészítésében, amely a magyar gazdaság és államháztartás szerkezeti problémái tárta fel, fordulatot sürgetve.<ref>{{cite web | url = http://www.cemi.hu/data/uploadfile/hu_246/phpM2c9oh.Makro%20egyens%C3%BAly%20%C3%A9s%20gazdas%C3%A1gi%20n%C3%B6veked%C3%A9s.pdf | format = PDF | title = Makro egyensúly és gazdasági növekedés | publisher = Central European Management Intelligence | year = 2006 | month = április | accessdate = 2007-02-26 | archiveurl = https://web.archive.org/web/20100524131844/http://www.cemi.hu/data/uploadfile/hu_246/phpM2c9oh.Makro%20egyens%C3%BAly%20%C3%A9s%20gazdas%C3%A1gi%20n%C3%B6veked%C3%A9s.pdf# | archivedate = 2010-05-24 }}</ref>

 

[[2006]]-tól a magyar médiában neve más közgazdászokkal és pénzügyi vezetőkkel együtt (mint [[Bodnár Zoltán (jogász)|Bodnár Zoltán]], [[Bokros Lajos]], [[Farkas Ádám (közgazdász)|Farkas Ádám]], [[Felcsuti Péter]], [[Karvalits Ferenc]], [[Surányi György]], [[Várhegyi Éva]]) szóba jött, mint Járai Zsigmond távozó jegybankelnök lehetséges utóda a Magyar Nemzeti Bank elnöki székében.