„Puskás Ferenc Stadion” változatai közötti eltérés

1945-ben az [[országgyűlés]] megszavazta a stadion költségeit, amely belekerült a [[Hároméves terv (Magyarország)|hároméves terv]]be is. Az [[Építéstudományi Intézet]]et (ÉTI) bízták meg az elhelyezés kérdésének vizsgálatával. [[1947]]-ben egy osztrák–magyar meccsen leszakadt az [[Üllői út]]i [[Albert Flórián Stadion|Fradi-pálya]] tribünje, 250 ember zuhant le, s csak a véletlenen múlt, hogy senki sem halt meg. Ez felgyorsította az előkészítő munkálatokat, 1948-ban az ÉTI tervezői, [[Dávid Károly]], [[Juhász Jenő]] és [[Kiss Ferenc (építész)|Kiss Ferenc]] elkészítették az első vázlatterveket, 70 ezer fő befogadóképességű stadiont képzeltek el a [[Kerepesi út]]–[[Dózsa György út]]–[[Thököly út]] közti területre. Az építményt 90%-ban előre gyártott elemekből tervezték, építésze [[Dávid Károly]], statikusa [[Gilyén Jenő]] volt. Az első [[Ötéves terv (Magyarország)|ötéves terv]] célkitűzései között is szerepelt a hatalmas stadion építésének befejezése: ''„Befejezzük és 70 ezer néző befogadására építjük ki a budapesti Népstadiont, 30 millió forint költséggel. A sport-célokra fordított jelenlegi évi 120 millió forint az ötéves terv folyamán 240 millióra emelkedik, nem számítva a beruházásokat. Az ötéves terv teljesítményei a testnevelés és a kultúra terén hozzájárulnak a cél megvalósításához: művelt, erős népet –szabad, független hazában!”''<ref>[https://mek.oszk.hu/19700/19709/19709.pdf Rónaföldi Zoltán: A„borsodi kooperáció” és Kazincbarcika építése]</ref>