„Puskás Ferenc Stadion” változatai közötti eltérés

==== A II. világháború után ====

1945-ben az [[országgyűlés]] megszavazta a stadion költségeit, amely belekerült a [[Hároméves terv (Magyarország)|hároméves terv]]be is. Az [[Építéstudományi Intézet]]et (ÉTI) bízták meg az elhelyezés kérdésének vizsgálatával. [[1947]]-ben egy osztrák–magyar meccsen leszakadt az [[Üllői út]]i [[Albert Flórián Stadion|Fradi-pálya]] tribünje, 250 ember zuhant le, s csak a véletlenen múlt, hogy senki sem halt meg. Ez felgyorsította az előkészítő munkálatokat, 1948-ban az ÉTI tervezői, [[Dávid Károly]], [[Juhász Jenő]] és [[Kiss Ferenc (építész)|Kiss Ferenc]] elkészítették az első vázlatterveket, 70 ezer fő befogadóképességű stadiont képzeltek el a [[Kerepesi út]]–[[Dózsa György út]]–[[Thököly út]] közti területre. Az építményt 90%-ban előre gyártott elemekből tervezték, építésze [[Dávid Károly]], statikusa [[Gilyén Jenő]] volt.

A stadiont a későbbiekben 100 ezer fősre akarták bővíteni. A lelátókat 18 óriási pilon tartja, északi és déli oldalára egy-egy maratoni kapu, a nyugati oldalra a díszpáholy, a keletire az öltöző épülete és a játékoskijáró került.

<br />Az építkezés – végleges tervek nélkül – 1948. július 13-án kezdődött el, a Stadionépítő Vállalat kivitelezésében.

 

Az épület nagyon rossz állapotban volt. Különféle tervek születtek felújítására, bővítésére, illetve újjáépítésére, de csak az életveszélyes felső karéjt erősítették meg. Utódja az [[Puskás Ferenc Stadion (2019)|új Puskás Ferenc Stadion]] várhatóan 2019-re készül el.

== Néhány koncert a stadionban ==

[[Fájl:Népstadion felső karéj.JPG|right|thumb|300px|A régi stadion korábban lezárt és életveszélyesnek minősített felső karéja]]