„Budavári Palota” változatai közötti eltérés

 

== Története ==

Bár királyi székhelyeink sorában [[Székesfehérvár|Fehérvár]] és [[Visegrád]] után csak harmadikként szerepel, [[Magyarország]] számára mégis nagy fontossággal bír. Megismerése és feltárása a [[második világháború]]ban lebombázott és elpusztult korábbi neobarokk királyi palota helyreállítását megelőzően került sor [[1948]]-[[1963]] között. A régészeti kutatások során kerültek napvilágra a középkori királyi székhely föld alá temetett és ez időben már teljesen elfelejtett részletei, többek között a királyi kápolna és a lovagterem is.

 

Számos kőfaragványt, pompás töredékeket, művészeti értékeket is rejtett és óvott a föld mélye, így ismertük meg [[1974]]-ben a ma már világhírűvé vált gótikus szobrokat is.Az újkori palota helyreállítása hosszas vajúdás után csak [[1959]]-ben indult meg ténylegesen. A középkori erődrendszer helyreállításával párhuzamosan a Palota déli szárnyában kapott otthont a [[Budapesti Történeti Múzeum]], magába foglalva a középkori épületrészeket, míg kiállításain az addig csak leírásokból ismert fénykorának leleteit ismerheti meg a látogató.A többi újkori épületszárnyba a Kortárs Művészeti Múzeum, a [[Magyar Nemzeti Galéria]] és az Országos Széchényi Könyvtár került, így az egykori királyi, kormányzati székhely nemzetünk kultúrájának vált tárházává. Az épületegyüttes, iszonyatos pusztulásaival és ismétlődő megújulásaival, hitelesen tükrözi országunk történelmét, nemzeti sorsunkat.

 

=== IV. Bélától I. (Anjou Nagy) Lajosig ===