„Fa (anyag)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 176.126.211.36 (vita) szerkesztéséről Milei.vencel szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
6. sor:
A fa heterogén, [[higroszkóposság|higroszkópos]], [[sejt]]es szerkezetű és [[anizotróp]] anyag. 40–50%-ban [[cellulóz]], 15–25%-ban [[hemicellulóz]] rostokból áll, melyek közé a lignifikáció során 15–30% [[lignin]] rakódik. Tartalmazhat még [[Gyanta|gyantát]], [[zsír]]okat, [[gliceridek|olajokat]], [[viasz]]t, [[csersav]]at, színes és ásványi anyagokat. A frissen vágott fában 20–50%, a levegőn szárítottban 10–20% [[víz]] van.
A fát mint nyersanyagot az emberiség ősidők óta sok mindenre használja. Elégeti, hogy világítson, hőt termeljen vele, mechanikai tulajdonságait kihasználva eszközöket, műalkotásokat, járműveket, bútorokat, építményeket, épületeket hoz létre belőle, kémiai átalakításokkal
== Az élő fa ==
{{bővebben|Fa (botanika)}}
A fák [[Évelő növény|évelő]], [[fás szárú növény|fás szárú]] növények. Három jól elkülöníthető részük van, a gyökér, a törzs és az ágakat, leveleket magában foglaló korona. Magasságuk néhány métertől akár 50–100 méterig, törzsük átmérője 10 centimétertől több méterig terjedhet. Nincs rá egyértelmű szabály, de az ennél kisebb, vagy a föld fölött rögtön elágazó fás növényeket inkább [[Cserje|cserjének]] nevezik. Faanyagként leginkább a törzsüket hasznosítják. Kívülről befelé haladva a következő részekből épül fel:
[[Fájl:Baobab and elephant, Tanzania .jpg|right|thumb|250px|[[Majomkenyérfa]] ''(Adansonia digitata)'' [[Tanzánia|Tanzániában]]]]
| |||