„Pidzsin nyelv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
szócikk fejlesztése |
GyS (vitalap | szerkesztései) a →A pidzsinek keletkezése és jellegzetességei: a kettős betű hiányzó felének pótlása |
||
15. sor:
A pidzsinek fő jellegzetessége az, hogy a forrásnyelveikhez viszonyítva leegyszerűsített nyelvi rendszerek. Ez azért van, mert keletkezésük kezdetleges nyelvezetként indult, amelyet sürgős kölcsönös megértés szüksége okozott. Idővel ebből funkcionális kevert nyelv alakult ki, amelyet második nyelvként tanultak meg az anyanyelv mellett.<ref name="bussmann_905"/>
A pidzsinek egyszerűsége abban áll, hogy szókészletük korlátozott, fonológiai rendszerük leegyszerűsített, grammatikai szerkezetüket pedig masszívan lecsökkentett [[Paradigma (nyelvészet)|paradigmák]] és nagy fokú [[Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)|analitizmus]] jellemzi.<ref name="bidu_365"/><ref name="crystal_369"/> Ehhez a sajátossághoz egyes [[nyugat-afrika]]i, dél-ázsiai és délkelet-ázsiai
A pidzsinek egy másik sajátossága az, hogy gyakran folyamodnak [[körülírás]]okhoz és [[Metafora|metaforákhoz]],<ref name="bussmann_905"/> pl. a pápua új-guineai [[tok piszin nyelv]]ben ''gras bilong hed'' (vö. angol ''grass belong head'', szó szerint ’fű tartozik fej’) ’haj’. Ugyancsak gyakori [[Összetett szó|összetett szavak]] alkotása más szavak egyszerű egymás mellé helyezésével, pl. ugyanebben a nyelvben ''papamama'' ’szülők’,<ref name="bussmann_1203">Bussmann 1203, 1203. o.</ref> vagy a [[Tajmir-félsziget]]en használt orosz szupersztrátumú pidzsinben ''Москва берёза'' (Moszkva berjoza), szó szerint ’[[Moszkva]] [[Közönséges nyír|nyírfa]]’, jelentése ’[[Ikon (festészet)|ikon]], szentkép’.<ref>Stern 2005, 296. o.</ref>
| |||