„Buthróton” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
→Története: Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
||
26. sor:
A Római Birodalom összeomlását követően [[Szláv népek|szláv]] és [[bolgárok|bolgár]] törzsek kerítették hatalmukba a várost. A 9. században a [[Bizánci Birodalom]] része lett, és a [[normannok]] elleni hadviselés egyik védváraként szolgált, akik [[1084]]-ben feldúlták és kifosztották. [[1204]]-ben az [[Epiruszi Despotátus]] birtoka lett, majd az elkövetkező évszázadokban többször is gazdát cserélt: hol a bizánciak, hol a [[szicília]]i [[Anjou-ház|Anjou]]k, hol pedig a [[Velencei Köztársaság|velenceiek]] tették a kezüket az olaszul ''Butrinto'' néven ismert településre. [[1267]]-ben [[I. Károly szicíliai király|Anjou Károly]] lett az ura, aki megerősíttette a falakat, és felújíttatta a bazilikát. A Velencei Köztársaság [[1386]]-ban hódította el az Anjouktól Butrintót, jóllehet csupán abból a célból, hogy a [[Korfu|corfùi]] kereskedelmi hajóutak védelmét innen tudják biztosítani. [[1490]]-ben egy őrtornyot és egy erődöt építtettek a part menti magaslatra. [[1797]]-ben a [[Campo Formió-i béke]] értelmében a velenceiek átengedték a várost a [[Franciaország|franciáknak]]. [[Joánina|Janina]] ura, [[Ali Tepeleni pasa]] pedig [[1799]]-es hódításával hosszú időre (Albánia [[1912]]-es függetlenségéig) az [[Oszmán Birodalom]]hoz csatolta a várost, s a Vivari-csatorna túlpartján egy kis erődöt emeltetett.
A demokratikus fordulat után, [[1992]]-ben Butrintót felvették a [[UNESCO]] [[világörökség]]i listájára. Miután az albán kormány repülőteret tervezett a közelbe, az UNESCO a műemlékvédelemben mutatkozó hiányosságokra hivatkozva veszélyben lévő helyszínné nyilvánította a romvárost. Az albán kormány a [[2000]]-ben megalakult [[Butrinti Nemzeti Park]] védelme alá helyezte a történelmi épületegyüttest is, és végül [[2005]]-ben az UNESCO visszavonta Butrint veszélyeztetett minősítését. [[2006]]-ban a római katolikus egyház – az őskeresztény időkre való emlékezésül – a [[Tirana-Durrësi római katolikus főegyházmegye]] segédpüspökét címzetes butrinti püspökké nevezte ki. Évről évre Butrint szolgál helyszínül a [[Utica College]] és a [[Tiranai Egyetem]] szervezésében megtartott Albán–Amerikai Antropológiai Nyári Egyetemnek, valamint a Butrinti Színházi Fesztiválnak. Butrint ezek mellett is sok turistát vonz, főként a közeli Görögországból, Korfu szigetéről (2005-ben a romvárost meglátogató turisták száma 55 ezer volt).
== Régészeti feltárások ==
| |||