Wikipédia

„Minyevágása” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Zemplén vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel)
Borovszky & "Népessége" címsor + jav.
28. sor:
|weboldal = www.minovce.sk
}}
'''Minyevágása''', ([[1899]]-ig ''Minyócz'', {{ny-sk|Miňovce}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]]ben, a [[Sztropkói járás]]ban. 2001-ben 356 lakosából 352 szlovák volt.
 
== Fekvése ==
[[Sztropkó]]tól 8 km-re délre, az Alacsony-Beszkidek déli részén, az Ondava bal partján fekszik.
 
== Története ==
A települést [[1410]] és 1430 között egy Minyo nevű [[soltész]] alapította; neve arra utal, hogy erdőirtással keletkezett. [[1430]]-ban „''"Minevagasa"''” néven említik először a sztropkói uradalom részként. Lakói a [[16. század]]ban már biztosan ruszin és vlach pásztorok voltak. [[1567]]-ben lakói 2,75 porta, [[1582]]-ben 2,5 porta után adóztak. [[1600]]-ban a soltész házán kívül nyolc portát számoltak a faluban, így a [[16. század|16]]. és [[17. század]] fordulóján a kis települések közé számított. A 17. század első felében lakossága nagyon elszegényedett. [[1610]]-ben zsellér és vlach lakói 4,8 porta, [[1635]]-ben 4 porta után fizettek adót. [[1639]]-re mindössze egy adózó háztartása maradt. A [[18. század]] elejére a lakosságának száma emelkedett és már a közepes nagyságú falvak közé tartozott. [[1715]]-ben már 14 háztartása volt, mely [[1720]]-ra hétre csökkent. [[1787]]-ben az első országos népszámlálás szerint 25 házban 162-en laktak, [[1828]]-ban 31 házban 229 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, favágással foglalkoztak.▼
A települést [[1410]] és 1430 között egy Minyo nevű [[soltész]] alapította, neve arra utal, hogy erdőirtással keletkezett.
▲[[1430]]-ban ''"Minevagasa"'' néven említik először a sztropkói uradalom részként. Lakói a [[16. század]]ban már biztosan ruszin és vlach pásztorok voltak. [[1567]]-ben lakói 2,75 porta, [[1582]]-ben 2,5 porta után adóztak. [[1600]]-ban a soltész házán kívül nyolc portát számoltak a faluban, így [[16. század|16]]. és [[17. század]] fordulóján a kis települések közé számított. A 17. század első felében lakossága nagyon elszegényedett. [[1610]]-ben zsellér és vlach lakói 4,8 porta, [[1635]]-ben 4 porta után fizettek adót. [[1639]]-re mindössze egy adózó háztartása maradt. A [[18. század]] elejére a lakosságának száma emelkedett és már a közepes nagyságú falvak közé tartozott. [[1715]]-ben már 14 háztartása volt, mely [[1720]]-ra hétre csökkent. [[1787]]-ben az első országos népszámlálás szerint 25 házban 162-en laktak, [[1828]]-ban 31 házban 229 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, favágással foglalkoztak.
 
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír szerintróla: „''"MINYÓCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Barkóczy Uraság, lakosai görögkatolikusok, fekszik Sztropkóhoz 3/2, Torányhoz pedig 1, és 1/4 órányira, határja három nyomásbéli, erdeje tölgyes, szőleje nints, rétek nélkűl szűkölködik, piatza Sztropkón.''”''<ref>{{Vályi}}</ref>''
"'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
[[1828]]-ban 31 házban 229 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, favágással foglalkoztak.
Fényes Elek szerint ''"Minyocz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Turány fil., 10 rom., 220 görög kath., 8 zsidó lak., gör. anyaszentegyházzal, 335 hold szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Orlik.▼
"'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
▲[[Fényes Elek]] szerint[[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''"Minyocz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Turány fil., 10 rom., 220 görög kath., 8 zsidó lak., gör. anyaszentegyházzal, 335 hold szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Orlik.''”''<ref>{{Fényes}}</ref>''
[[1910]]-ben 230, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Zemplén vármegye]] [[Sztropkói járás]]ához tartozott.▼
 
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „''Minyevágás, előbb Minyócz, kisközség Sáros vármegye határán. Körjegyzőségi székhely. Van 39 háza és 194 gör. kath. vallású, ruthén lakosa. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Homonna. A sztropkói uradalomhoz tartozott, mígnem 1747-ben Pethő Zsigmond a sztropkói klastromnak adományozta. Később azonban a gróf Barkóczy családé lett; most a magyar jelzálog-hitelbanké. Az 1663-iki pestis itt is szedte áldozatait. Gör. kath. temploma 1837-ben épült.''”<ref>{{Borovszky}}</ref>
 
▲[[1910]]-ben 230, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Zemplén vármegye]] [[Sztropkói járás]]áhozjárásához tartozott.
 
== Népessége ==
[[1910]]-ben 230, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
 
2001-ben 356 lakosából 352 szlovák volt.
[[Kép:Miňovce, grécko-katolícky kostol.jpg|200px|right|thumb|A görögkatolikus templom]]
 
2011-ben 352 lakosából 346 szlovák volt.
 
== Nevezetességei ==
52 ⟶ 58 sor:
 
== További információk ==
*[https://www.obce.info/slovensko/presovsky-kraj/okres-stropkov/minovce/profile Községinfó]
* [http://www.minovce.sk/index.asp Hivatalos oldal]
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=7&obec=1935 Községinfó]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-231950&pos_y=-1194780&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Mi%F2ovce%2C%20Stropkov Minyevágása Szlovákia térképén]
* [https://web.archive.org/web/20070928063926/http://www.stropkov.sk/miovce/ A község Sztropkó város honlapján]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Minyevágása”