„I. Leó örmény király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peadar (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
69. sor:
 
==Utódlás==
Elsőszülött lánya, [[Stefánia jeruzsálemi királyné|Stefánia]]<ref>[[I. János jeruzsálemi király|I. (Brienne-i) János]] [[Jeruzsálem királyainak listája|jeruzsálemi király és régens]] második felesége.</ref> és unokaöccse, [[I. Rupen Rajmund örmény király|Rupen Rajmund]] [[Örményország uralkodóinak listája|ifjabb örmény király]]<ref>[[III. Rupen örmény fejedelem|III. Rupennek]], [[Örményország uralkodóinak listája|a Hegyek urának]], (I. Leó király bátyja) az anyai unokája.</ref> mint fiú örökös számítottak az örményországi trónöröklésben a legesélyesebbeknek. Ennek ellenére Leót a kisebbik lánya, [[I. Izabella örmény királynő|Zabel]] követte a trónon. [[II. András magyar király|II. András]] [[1218]]-as örményországi látogatása változtatott a korábbi helyzeten. A magyar király a [[Ötödik keresztes hadjárat|szentföldi hadjáratáról]] hazatérőben útban megállt az örmény fővárosban, [[Szisz (történelmi település)|Sziszben]], ahol az örmény király, I. Leó nagy örömmel fogadta, rokonként üdvözölte,<ref>[[Lusignan Szibilla örmény királyné|Lusignan Szibilla]] [[Örmény uralkodók házastársainak listája|örmény királyné]] [[II. András magyar király|II. András]] harmadfokú unokatestvére volt, hiszen mindketten [[II. Balduin jeruzsálemi király]] ükunokái voltak annak egy-egy lánya révén. Szibilla II. Baldvin idősebb lányától, [[Melisenda jeruzsálemi királynő]]től származott, míg II. András II. Baldvin másodszülöttjétől, [[Aliz antiókhiai fejedelemné]]től.</ref> és megegyeztek gyermekeik házasságában. Az örmény király a legkisebb lányát, Zabelt II. András legkisebb fiával, [[András magyar királyi herceg|András herceggel]] jegyezte el, és megtette őket az örmény korona örököseinek. Joscelint, [[Korikosz]] urát küldte a magyar udvarba követként a házasság megkötésére és a magyar herceg Örményországba küldésére, hogy ott nevelkedjen. A házasságból azonban nem lett semmi, mert a következő évben, [[1219]]. [[május 2.|május 2]]-án meghalt az örmény király.
[[Fájl:Cilician Armenia-hu.svg|thumb|left|200px|Az örmény állam Kilikiában: Kis-Örményország]]
''(A következő szöveg korabeli, [[19. század|XIX. század]] végi helyesírással és nyelvi stílussal íródott, így némileg eltér a mai változattól):'' „Leo örmény király [[Antiokheia|Antiochiából]] követséget küldött hozzá, felajánlván leánya, [[I. Izabella örmény királynő|Izabella]] kezét harmadik fiának, [[András magyar királyi herceg|Andrásnak]]. [...] [[II. András magyar király|II. András]] ezt az ajánlatot elfogadta azzal a feltétellel, hogy [[András magyar királyi herceg|András]] herczeg legyen Leo utóda az [[Örményország uralkodóinak listája|örmény trónon]]. Ez ügyben úgy [[II. András magyar király|András]], mint Leo [[1219]]-ben a pápához, [[III. Honoriusz pápa|III. Honoriushoz]], fordultak; ez az eljegyzést megerősítette és kikötötte, hogy a herczeg jegyesének keze révén, (még a menyasszony halála esetén is – látszik, hogy a magyar király minden áron csak az örmény trónutódlást czélozta) az örmény trónt örökölje. [[I. Theodórosz nikaiai császár|I. Laskaris Tódor]] nikeai császár<ref>[[I. Theodórosz nikaiai császár|Laszkarisz Teodor]] császár, akinek a lányát, [[Laszkarisz Mária magyar királyné|Laszkarisz Máriát]] később II. András elsőszülött fia, a későbbi [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] vette feleségül, másodszorra I. Leó király unokahúgát, Filippát vette feleségül, de [[1216]]-ban elvált tőle. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk.</ref> is ígéretet tett [[II. András magyar király|Andrásnak]] arra nézve, hogy rajta lesz, miként a herczeg az örmény trónt elnyerje. Mindazonáltal az [[Árpád-ház]]nak ez irányu várandóságából épp úgy nem lett semmi, mint [[III. Béla magyar király|Béla-Elek]] herczeg [[Bizánci Birodalom|byzancziéból]]. Leo ugyanis már [[1220]]-ban<ref>Pontosabban már [[1219]]-ben meghalt az örmény király. Lásd Rüdt-Collenberg (1963), a szerk.</ref> meghalt. [[I. János jeruzsálemi király|Brienne János]], [[Jeruzsálem királyainak listája|jeruzsálemi király]] – Leónak idősebbik leányát kb. [[1216]] óta birta nőül – alig hogy hirét vette ipja halálának, Örményországba jött, hogy mint neje örökségét annektálja. Mivelhogy azonban az ország nagyjai követelték, hogy [[I. János jeruzsálemi király|János]] [[Akko (város)|Ptolemaisban]] tartózkodó nejét Örményországba hozza, elutazni volt kénytelen.<ref>Az elutazása oka az volt, hogy mind a felesége, [[Stefánia jeruzsálemi királyné|Stefánia]] és a fia, [[Brienne-i János örmény trónörökös|János]] az Örményországba utazásuk előtt váratlanul és hirtelen meghaltak. Lásd Rüdt-Collenberg (1963), a szerk.</ref> Elutaztakor [[IV. Bohemond antiochiai herceg|IV. Bohemund]] [[Antiochia fejedelmeinek listája|antiochiai herczeg]] (a Poitou-házból) fia megkérte [[I. Izabella örmény királynő|Izabella]] kezét s azt [[1221]]-ben a királysággal együtt megkapta; [...] Habár [[Antiochiai Fülöp örmény király|Fülöp]] már [[1222]]-ben<ref>[[Antiochiai Fülöp örmény király]] [[1221]]. [[január 25.|január 25]]-én vette feleségül [[I. Izabella örmény királynő|I. Izabella]] királynőt, és valójában pár évvel később, [[1225]]-ben halt meg mérgezés következtében. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk.</ref> meghalt, [[II. András magyar király|II. András]] fiának jogait nem vitathatta, mert [[Galícia|Halicsnak]] második fia, [[Kálmán herceg|Kálmán]] számára való megszerzése nagyon igénybe vette.”<ref>Lásd Wertner (1892: 453–454).</ref> Izabella másodszorra örmény unokatestvéréhez ment feleségül.