„Parlament” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Inkább idevaló ez a sablon + Albánia |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
Az elnevezés a [[francia nyelv|francia]] ''parler'' („beszélni”) szóból származik. Eredetileg a [[középkor]]i [[Franciaország]]ban a királyi bíróságokat nevezték parlamentnek – francia írásmóddal ''parl'''e'''ment'' – ([[1789]]-ig). Innen került át a kifejezés [[Anglia|Angliába]], ahol a [[15. század]]ban az igazságszolgáltatási funkció mellett tanácsadó, később törvényhozó szerepet kapott.
A parlament egyfajta [[szinonímia|szinonimájaként]] használható az „országgyűlés” szó is, noha ezzel elsődlegesen a magyar parlamentre utalunk. A magyar köznyelvben a parlament kifejezés elsősorban a [[budapest]]i [[Országház]] épületére utal.
== Funkciói ==
A parlament a [[képviseleti demokrácia]] intézménye, amelynek jogköre koronként és országonként különbözik.
20 ⟶ 21 sor:
== Egykamarás és kétkamarás parlamentek ==
[[Fájl:Unibicameral Map.svg|bélyegkép|jobbra|250px|Egykamarás és kétkamarás parlamentek
{| width="100%"
33 ⟶ 35 sor:
== A világ parlamentjei ==
{{szakasz-csonk}}
{| {{széptáblázat}} width="98%"
95 ⟶ 98 sor:
== Kapcsolódó irodalom ==
*Szente Zoltán: ''Kormányzás a [[Dualizmus (egyértelműsítő lap)|dualizmus]] korában. A XIX. századi európai parlamentarizmus és Magyarország kormányformája a kiegyezés után 1867-1918'', [[Atlantisz Könyvkiadó]], Budapest, 2011 (''East-European Non-Fiction''), {{ISBN|9789639777170}}
*Szente Zoltán: ''Bevezetés a parlamenti jogba'' (2. bővített kiadás), [[Atlantisz Könyvkiadó]], Budapest, 2010 (''East-European Non-Fiction''), {{ISBN|9789639777095}}
| |||