„Eötvös Loránd Tudományegyetem” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Elte lágymányosi campus.jpg|265px|jobbra|bélyegkép|Lágymányosi campus]]

[[Fájl:Eötvös Kollégium.jpg|265px|jobbra|bélyegkép|Eötvös Collegium]]

 

Az '''Eötvös Loránd Tudományegyetem''' (rövidítve: ''ELTE'', [[latin nyelv|latinul]]: ''Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominata'') [[Magyarország]] leghosszabb ideje folyamatosan működő [[egyetem]]e, egyike hazánk legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek. [[Pázmány Péter]] esztergomi érsek alapította [[1635]]-ben [[Nagyszombat (település)|Nagyszombatban]], majd [[1777]]-ben a négy karral működő egyetemet a [[Jézus Társasága|jezsuita rend]] feloszlatása után [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia királynő]] áthelyezte [[Buda (történelmi település)|Budára]], 1784-ben, [[II. József magyar király|II. József]] uralkodása idején pedig [[Pest (történelmi település)|Pestre]] költöztették. Egykori Hittudományi Karának jogutódja a [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem]].

* 1877-ben kezdték építeni a belső (az Üllői út és a Baross utca közötti),

* 1898-ban a külső (az Üllői út és a Korányi utca közötti) klinikai telepet.

 

Az oktatás nyelve [[1844]]-ig a [[latin nyelv|latin]] volt: ekkor vezették be a magyar nyelv állami használatát. A [[neoabszolutizmus]] idején valójában [[német nyelv|németesítő]] célzattal, de hasznos reformokat vezettek be, többek között a Teológiai Karból egyenjogúsították a Bölcsészeti Fakultást. Az [[1867]]-es [[kiegyezés]] után kezdődött az egyetem történetének legintenzívebben fejlődő szakasza: a századfordulóra a világ 15 legjelentősebb egyeteme közé került. Nők [[1895]] óta iratkozhatnak be az egyetemre.

 

[[Fájl:Budapesti Tudomanyegyetem nagy pecsetje Orszag Vilag 1880 XIII sz.jpg|bélyeg|220px|A tudományegyetem nagypecsétje 1880-ból]]

[[Fájl:ELTE, Lágymányosi Campus.jpg|bélyeg|ELTE, Lágymányosi Campus]]

[[Fájl:Egyetemi Könyvtár4.JPG|bélyeg|Egyetemi Könyvtár]]