„Lycaon pictus pictus” változatai közötti eltérés

A '''Lycaon pictus pictus''' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] [[ragadozók]] ''(Carnivora)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[kutyafélék]] ''(Canidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[afrikai vadkutya]] ''(Lycaon pictus)'' törzs[[alfaj]]a.<ref name=iucn>{{IUCN2008|assessor=McNutt|assessor-link=Tico McNutt|display-assessors=etal|year=2008|id=12436|title=Lycaon pictus|downloaded=6 May 2008}} Database entry includes justification for why this species is endangered</ref>

A Lycaon pictus pictus előfordulási területe [[Dél-Afrika (régió)|Dél-Afrika]]. Ennek az alfajnak több egészséges és életképes állománya is van. A legnagyobb állomány - amely nem egy falkát, hanem sok mást jelent - elterjedése magába foglalja Északkelet-[[Namíbia|Namíbiát]], Észak-[[Botswana|Botswanát]] és Nyugat-[[Zimbabwe|Zimbabwét]]. A [[Dél-afrikai Köztársaság]]ban levő [[Kruger Nemzeti Park]]ban 1997-ben körülbelül 400&nbsp;egyed élt. [[Zambia|Zambiának]] is van két nagy állománya; az egyik a [[Kafue Nemzeti Park]]ban, míg a másik a [[Luangwa Nemzeti Park]]ban. [[Malawi]]ban igen megritkult. [[Angola|Angolából]] és [[Mozambik]]ból talán kihalt.<ref name="fanshawe">Fanshawe, J. H., Ginsberg, J. R., Sillero-Zubiri, C. & Woodroffe, R., eds. 1997. The Status & Distribution of Remaining Wild Dog Populations. In Rosie Woodroffe, Joshua Ginsberg & David MacDonald, eds., ''Status Survey and Conservation Plan: The African Wild Dog'': 11-56. IUCN/SSC Canid Specialist Group.</ref><ref name="harpe2010">De la Harpe R. & De la Harpe, P. (2010). ''In search of the African wild dog: the right to survive''. Sunbird. p. 41. {{ISBN|1-919938-11-7}}</ref>

A 20-25&nbsp;kilogrammos testtömegével a legnagyobb afrikai vadkutya alfaj. Sokkal színesebb, mint a [[Kelet-Afrika|kelet-afrikai]] ''[[Lycaon pictus lupinus]]'';<ref name="estes1992">Estes, R. (1992). ''The behavior guide to African mammals: including hoofed mammals, carnivores, primates''. University of California Press. pp. 410-419. {{ISBN|0-520-08085-8}}.</ref> a különböző állományai között is vannak színkülönbségek. A Lycaon pictus pictus déli állományainak a nagy narancssárgás-sárgás foltjai átfedik egymást a fekete foltokkal; a fülek hátsó része részben sárga; hasi része sárgás, míg a torka fehéren foltozott. A keleti állomány esetében a sárga és fekete foltok egyenlően oszlanak el, úgy a háton, mint a hason is; a fehér foltozás kevésbé észrevehető.<ref name="bryden">Bryden, H. A. (1936), ''Wild Life in South Africa'', George G. Harrap & Company Ltd., pp. 19-20</ref>