„Prizren” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel |
|||
65. sor:
A várost már Ptolemaiosz is említette a 2. században Theranda néven.<ref>"LacusCurtius • The Buildings of Procopius — Book 4, Part 2". penelope.uchicago.edu.</ref> A mai neve feltehetően a szlávból származik.
A középkor során a várost számos balkáni államalakulat birtokolta. A bizánci uralom után a bolgár, majd a szerb birodalom része lett. [[IV. István Uroš szerb cár]] Prizrent országa fővárosává tette.<ref>Vickers, Miranda (1995). The Albanians: A Modern History. p. 97.</ref> Prizrent az Oszmán Birodalom 1455-ben foglalta el. A török uralom alatt a városban számos vallás ([[Az iszlám Albániában|iszlám]], ortodox, katolikus) és nép (szerb, albán, török) élt egymás mellett.
Prizren a 19. században az albán nemzeti mozgalom központjává vált. Itt kötötték meg 1878-ban a Prizreni vagy Albán Ligát, melynek célja egy autonóm Albánia megteremtése volt az Oszmán Birodalmon belül.<ref>Barbara Jelavich: A Balkán története. I–II. Budapest: Osiris; 2000. 1996.</ref> A várost ennek ellenére az [[első Balkán-háború]]ban Szerbia foglalta el és nem vált az 1912-ben megalakuló Albánia részévé. A külföldi haditudósítók szerint a szerb hadsereg több ezer albánt mészárolt le a városban.<ref>Freundlich, Leo (1913). "Albania's Golgotha". Archived from the original on 31 May 2012. Retrieved 29 June 2014.</ref> Prizren 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, illetve [[Jugoszlávia]] része lett.
| |||