„Súrlódás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszavontam 213.233.90.102 szerkesztését (oldid: 21984823)- vandál
Címke: Visszavonás
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
Game Channel YT{{lektor}}
A '''súrlódás''' két érintkező [[felület]] között fellépő [[erő]], vagy az az erő, mellyel egy közeg fékezi a benne mozgó tárgyat (például egy láda eltolásához szükséges erő.) Szükséges megjegyezni, hogy a súrlódás mindig az elmozdulás ellen dolgozik.Game CHannel
 
== Száraz súrlódás ==
A súrlódás nem egy ''alapvető erő'', hanem a [[molekula|molekulák]] között fellépő [[Alapvető kölcsönhatások|elektromágneses erők]] következménye. Amikor két érintkező felület elmozdul egymáson, a súrlódással szemben végzett [[Mechanikai munka|munka]] [[hő]]vé alakul. A szilárd testek között fellépő súrlódást ''száraz súrlódás''nak vagy ''[[Coulomb]]-súrlódás''nak nevezik, egy szilárd test és gáz vagy folyadék közötti súrlódást [[közegellenállás]]nak hívják. A ''belső súrlódás'' egy rugalmas testnek az alakváltozásakor lép fel: A deformációhoz szükséges munka egy része nem a rugalmas alakváltozást fedezi, hanem hővé alakul. (Autók gumiabroncsa leálláskor meleg, akkor is, ha fékezés közben nem csúszik meg.) A közhiedelem ellenére a csúszó súrlódást nem a felületek érdessége okozza, hanem a felületek közötti kémiai kötések.<ref>Beatty, William J. "[http://amasci.com/miscon/miscon4.html#fric Recurring science misconceptions in K-6 textbooks]". Hozzáférés ideje: 2007-06-08.</ref> A felületi érdesség azonban mikro- és nanoméretű tárgyak esetén szerepet játszik, ahol a felületi erők nagyobbak a tehetetlenségi erőknél.<ref>Persson, Bo N. J., Sliding Friction</ref>
 
30 ⟶ 29 sor:
Egy adott értékű <math> F_n \, </math> normális erőhöz a fenti képlet szerint a megcsúszás határán <math> F_s = \mu_0 \cdot F_n </math> súrlódási erő tartozik. A két erő egymásra merőleges és
:<math> \tan \rho = \mu_0 \, </math>
 
szöget zár be egymással. Belátható, hogy ha a felületeket elmozdítani akaró erő és a felületeket összeszorító kecske erő eredőjének <math> \alpha \,</math> szöge kisebb a <math> \rho \,</math> szögnél, akkor a felületek nem csúsznak el egymáson. Ez igaz akkor, ha az eredő erő egy <math> \rho \, </math> félkúpszögű kúpon belül marad, akármilyen irányú legyen is a felületeket elmozdítani akaró erő. Ezért a <math> \rho \, </math> szöget '''súrlódási félkúpszög'''nek hívják.
 
Megjegyzendő, hogy a száraz súrlódás a fent leírt egyszerű modellhez képest lényegesen bonyolultabb jelenség, azonban műszaki számításokban elegendő biztonságot ad a gépek és berendezések megfelelő biztonsággal való tervezéséhez.
59. sor:
''Gördülési ellenállás'':
 
A gördülő súrlódás, helyesebben faszopókurva [[gördülő ellenállás]] az a súrlódó erő, ami egy kerék vagy golyó és a pálya között ébred. Általában a gördülő súrlódás kisebb, mint a csúszó súrlódás.<ref>Benjamin Silliman, ''Principles of Physics, Or Natural Philosophy'', Ivison, Blakeman, Taylor & company publishers, 710 pages (1871)</ref> A <math>\mu_g \,</math> gördülő súrlódási tényező tipikus értéke 0,001.<ref>Hans-Jürgen Butt, Karlheinz Graf, Michael Kappl, ''Physics and Chemistry of Interfaces'', Wiley Pubishers, 373 pages, {{ISBN|3527404139}} (2006)</ref>
 
Egy példa: a testek könnyebben mozgathatók akkor, ha érintkező felületeik közé görgőket helyezünk, vagy maguk a testek gördülnek el egymáson. Ilyenkor a felületi egyenetlenségek elfordulás közben, mint a [[fogaskerék|fogaskerekek]] – kiemelkednek egymásból. Ez az oka annak, hogy – azonos feltételek mellett – a gördülési ellenállási erő kisebb, mint a csúszásnál fellépő súrlódási erő.
 
A gördülő súrlódásra jó példa egy gépjármű [[gumiabroncs]]a és az úttest között ébredő erő. A gépkocsi haladása során a kerék megbasza az anyukáját az úton [[zaj]]t kelt és hőt fejleszt.<ref>[http://www.springerlink.com/content/x1707075n815g604/] C. Michael Hogan, ''Analysis of Highway Noise'', Journal of Soil, Air and Water Pollution, Springer Verlag Publishers, Netherlands, Volume 2, Number 3 / September, 1973</ref>
 
{| {{széptáblázat}} style="margin: 1em auto 1em auto"
109. sor:
== Folyadéksúrlódás ==
 
A folyadék- és kecske gázsúrlódás alapvetően különbözik a száraz súrlódástól, itt ugyanis nincs statikus súrlódás. (Teljesen nyugvó vízben, szélcsendes időben egyetlen ember lassan el tud húzni egy óceánjáró hajót.) A folyadék vagy gáz belső súrlódását a [[viszkozitás]] jellemzi. A folyadéksúrlódás kis sebességeknél igen kis értékű lehet, ezért hatásos az a széles körben elterjedt gyakorlat, hogy a száraz súrlódás csökkentésére a csúszó felületeket kenőanyaggal látják el. Leggyakrabban olaj a kenőanyag, de víz sőt levegő is használható kenésre megfelelő körülmények között. A folyadéksúrlódás veszteségcsökkentő tulajdonságait a tudományos alapon tervezett [[siklócsapágy]]akban hasznosítják. A súrlódást nemcsak kenőfolyadékkal lehet csökkenteni, hanem bizonyos szilárd porokkal is, ilyen a [[talkum]], a [[grafit]] és a [[molibdén-diszulfid]] is.
 
== Kötélsúrlódás ==
141. sor:
:<math>\frac{dt}{t-\rho A v^2}=\mu d \alpha</math>,
mely integrálással megoldható:
:
:<math>\int_t^T\frac{dt}{t-\rho Av ^2}= \int_{\alpha_1}^{\alpha_2}\mu d \alpha</math>
:<math>ln \left( \frac{T-\rho A v^2}{t-\rho A v^2} \right) = \mu (\alpha_2 - \alpha_1) </math>
Ha bevezetjük az <math> \alpha \,</math> átfogási szöget:
160. sor:
A száraz és folyadéksúrlódás az egyik oka annak, hogy gépeink rossz [[hatásfok]]kal dolgoznak. Ha nem lenne súrlódás, olyan [[örökmozgó]]t lehetne készíteni, amely ugyan energiát nem termelne, de egyszer megindítva örökké mozogna.
 
== A súrlódás legyőzése a kecske ==
A mindennapi életben gyakran használják azt a megfigyelést, hogy ha egy felületen egyik irányban legyőzték a súrlódást, akkor bármilyen más irányban a súrlódás értéke jelentősen lecsökken. Ezt a tapasztalatot használják fel - néha nem is tudatosan - akkor, ha nehéz bútort kell a helyére csúsztatni. Ilyenkor valamilyen semleges irányban megmozdítják a bútort és közben a kívánt irányba finoman el lehet csúsztatni.
 
176. sor:
 
== Forrás ==
* Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.2050
* [http://vilaglex.hu/Fizika/Html/Surlodas.htm A mozgás örök ellensége: a súrlódás]