„Urnamezős kultúra” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Kronológia: kisebb képernyőn szétfutó tartalom javítása (link megtalálva, de sajnos közelebbi oldalszám nem volt megadva) |
linkek és táblázat javítása Címke: HTML-sortörés |
||
1. sor:
Az '''urnamezős kultúra''' (angolul: Urnfield culture) (kb. Kr. e. 1300 – Kr. e. 750) egy Nyugat- és Közép-[[Európa|Európában]] honos késő [[bronzkor]]i kultúra volt, a mai [[Magyarország]] területén a [[Dunántúl]]on és a [[Duna-Tisza köze|Duna-Tisza közének]] nyugati felén terjedt el.{{refhely|Ezredfordulón|163. old.}} A késő bronzkort a bronzeszközök tömegtermelése jellemezte.{{refhely|Ezredfordulón|170. old.}} A kultúra elnevezése a halottak elhamvasztásának és hamujuknak mezőkbe temetett [[urna|urnákba]] helyezésének szokásából ered. Az urnamezős kultúra a [[halomsíros kultúra|halomsíros kultúrát]], ezt pedig a [[hallstatti kultúra]] követte. Az urnamezős kultúra lényeges újdonsága nem önmagában a hamvasztásos temetkezés, amire már a Kr. e. 6. évezredtől vannak példák, hanem a több összetevőből (hamvasztás, urnák, sírmellékletek, urnamezők) álló egységes temetkezési rítus korábbiaknál nagyobb területen történt elterjedése. A temetkezési rítus egységesedése mögött egyesek nagy népvándorlásokat feltételeznek, újabban azonban az a nézet látszik felülkerekedni, amely a késő bronzkori kereskedelmi kapcsolatok kiterjedését és intenzívebbé válását tekinti az egységesedés legfontosabb mozgatórugójának. Az utóbbi nézetet valló kutatók sem zárják ki a korszak történetéből a kisebb népmozgásokat, melyeket bizonyos fokig a történelmi adatok is alátámasztanak.
A [[20. század]] elején báró [[Miske Kálmán]] [[kőszeg]]i régész a "bronz-hallstatt" elnevezést javasolta az akkori [[történelmi Magyarország|Magyarország]] (tehát a [[Kárpát-medence]]) területén a hallstatt kort megelőző fejlődési szakaszra.{{refhely|Miske|167. old.
==Történelmi háttér==
18. sor:
A bronzkor nemzetközileg legelfogadottabb kronológiai rendszerét kidolgozó Paul Reinecke a [[19. század]] végén a magyarországi bronzleletek alapján alakította ki négy periódusos felosztását, amit később a dél-németországi leletek alapján finomított.{{refhely|Mozsolics|6-8. old.}}
A nyugat-magyarországi [[Szent Vid hegy története|velemszentvidi]] urnamezős lelőhely első feltárója [[Miske Kálmán]] többé-kevésbé önálló kronológiát dolgozott ki. Reineckéhez hasonlóan a sírtípusok alapján különbözteti meg az egyes periódusokat, de nem négy, hanem három periódusra osztja a bronzkort: a régibb bronzkorban síktemetkezés, a középső bronzkorban "csontvázas" temetkezés sírhalmok alá, a bronzkor végén hamvasztásos temetkezés. Miske hangsúlyozza, hogy a magyarországi bronzkor és vaskor közötti átmenet sajátossága, hogy itt a kora vaskorban még tulajdonképpen a bronzkor él tovább, ezért a bronz-hallstatt kifejezést javasolta az átmenet korszakára.{{refhely|Mozsolics|12-13. old.}} A bronz-hallstatt kor bronzeszközei már a hallstatt-kori típusoknak felelnek meg (köpüs balták, bronznyeles kések, idősebb típusú bronznyílcsúcsok, bronzmarkolatú kardok, fiatalabb típusú bronzsarlók, arany-, illetőleg bronzedények, stb.).{{refhely|Miske|167. old.
A korszakon belüli alfázisokat eltérően nevezte el az Alpoktól északra és délre eső urnamezős kultúra időszakának ([https://de.wikipedia.org/wiki/Hermann_M%C3%BCller-Karpe Hermann Müller-Karpe]), illetve dél-[[németország]]i urnamezős kultúra kronológiáját kidolgozó Lothar Sperber. Az egyes alfázisok korszakhatárai eltérően szerepelnek az angol és a német Wikipédián (Az angol nyelvű Wikipedia adatai, ahol eltérnek a németétől, zárójelben szerepelnek.)
148. sor:
Magyarország területén embertanilag feldolgozott urnasíros temetők:<ref>Köhler-Polgár 56. old.</ref>
<table class="wikitable" border=2 cellpadding=2 cellspacing=2 align="
<tr style="background:#efefef">
<th>Lelőhely<br />
<th>
<tr><td>Békásmegyer<td>324
<tr><td>Neszmély<td>~200
174. sor:
* {{hely|Ezredfordulón}} {{cite book|title=Magyar régészet az ezredfordulón|others=Főszerkesztő: Visy Zsolt, Felelős szerkesztő: Nagy Mihály|publisher=Budapest|year=2003|url=http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/irodalom/Magyar_regeszet_az_ezredfordulon.pdf|accessdate=2012-06-14}}
* {{hely|Ilon}}{{cite book|Ilon Gábor|title=Bevezetés a Kárpát-medence régészetébe|publisher=Historia Alapítvány Szombathely|year=2004|isbn=9639017116}}
* {{hely|Köhler-Polgár}} {{cite journal|author=Köhler Kitti - Polgár Péter|title=A késő bronzkori urnamezős kultúra Sopron és Pereszteg közelében feltárt temetkezései.|
* {{hely|Kőszegi}} {{cite book|Kőszegi Frigyes|title=A történelem küszöbén|publisher=Kossuth Könyvkiadó|year=1984|isbn=963 09 2267 3}}
* {{hely|Miske}} {{cite journal|author=Báró Miske Kálmán|title=Néhány szó a
* {{hely|Mozsolics}} {{cite journal|author=Mozsolics Amália|title=A magyarországi bronzkor kronológiájáról|
* {{hely|Nagy}}{{cite journal|author=Nagy Marcella|title=A korai urnamezős időszak kronológiai vázlata a Kárpát-medence nyugati felében. Urnamezős kori temető- és településrészlet Sárvár-Felsőmezőn|journal=Savaria. A Vas megyei múzeumok értesítője|issue=2011/34/1|url=http://savariamuseum.academia.edu/MarcellaNagy/Papers/1272037/Marcella_Nagy_DIE_CHRONOLOGISCHE_SKIZZE_DER_FRUHEN_URNENFELDERZEIT_IN_DEM_WESTLICHEN_TEIL_DES_KARPATENBECKENS_-_FRIEDHOF-_UND_SIEDLUNGSTEIL_AUS_DER_FRUHEN_URNENFELDERZEIT_IN_SARVAR-FELSOMEZO}}
* {{hely|Pallotino}} {{cite book|Massimo Pallottino|title=Az etruszkok|publisher=Gondolat Könyvkiadó|year=1980|isbn=963 280 746 4}}
|