„Pashko Vasa” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Koti Hoxhót tisztázni kell
HerculeBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: {{Wd}} sablonhívás törlése a cikk létrehozása következtében
20. sor:
Az oszmán fővárosban a kezdeti nélkülözés időszakát követően sikerült tisztviselői állást nyernie a külügyminisztériumnál. Rövid ideig az Oszmán Birodalom [[london]]i nagykövetségének munkatársa volt.{{refhely|Elsie 2005|:81.;|Elsie 2010|:465.;|Elsie 2013|:458.}} Egyes források szerint [[Gaspër Krasniqi]]{{Wd|Q33703286}} bevonta Vasát az 1862-es mirdita felkelés szervezésébe.{{refhely|Jacques 2009|:255.}} Köztisztviselői pályája 1863 tavaszán vett fordulatot, amikor szerb nyelvtudására tekintettel az államférfi és történész [[Ahmed Dzsevdet pasa]]{{Wd|Q401209}} titkára és tolmácsa lett 20 hónapig, 1864 októberéig tartó [[Bosznia-Hercegovina|boszniai és hercegovinai]] tanulmányútján.{{refhely|Elsie 2010|:465.;|Elsie 2013|:458.}} 1867 körül [[Aleppó]]ban teljesített szolgálatot mint a Porta tisztviselője.{{refhely|Elsie 2010|:466.;|Elsie 2013|:458.}} Az 1870-es években ismét Konstantinápolyban tartózkodott, és bár továbbra is a birodalom tisztviselője volt, egyre tevékenyebben vetette bele magát az albán emigráció társadalmi-politikai mozgalmába.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:115.;|Csaplár 2010|:153.;|Elsie 2013|:458–459.}}
 
1877 decemberében [[Abdyl Frashëri|Abdyl]] és [[Sami Frashëri]] oldalán részt vett a [[Sztambuli Bizottság]]{{Wd|Q1257526}} megalakításában, amely az albán nép egyenjogúsági törekvéseit volt hivatott támogatni. Részt vett a [[Prizreni Liga]] 1878-as megszervezésében, és a Sztambuli Bizottság alelnökeként 1878-ban az albán követeléseket tartalmazó memorandumot írt, amelyet a Liga a konstantinápolyi brit nagykövetnek nyújtott át.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:118.;|Elsie 2005|:76., 81.;|Jacques 2009|:256–257.;|Elsie 2010|:78, 466.;|Elsie 2013|:459.}} Abdyl Frashërivel együtt részt vett a [[berlini kongresszus]]on, ahol tiltakoztak az albán lakta területek elcsatolása miatt, és az Oszmán Birodalmon belüli albán autonómiát követeltek.{{refhely|Métais 2006|:27.}} Sami Frashëri, [[Hasan Tahsini]]{{Wd|Q3301436}} és [[Jani Vreto]]{{Wd|Q1150719}} mellett közreműködött egy [[albán ábécé]] kialakításában. E munka során 1878-ban egy kisebb füzetben publikálta elképeléseiket egy kizárólagosan latin betűket tartalmazó ábécéről ''L’alphabet latin appliqué à la langue albanaise (’Az albán nyelvre alkalmazott latin ábécé’)'' címen.{{refhely|Bihiku 1980|:63.;|Elsie 2005|:81.;|Elsie 2010|:466.;|Elsie 2013|:459. • Vö.|Métais 2006|:29.}} 1879 októberétől a Sztambuli Bizottság művelődési tagozata, az Albán Irodalmat Kiadó Társaság (Shoqëria e të Shtypurit Shkronja Shqip) alapító tagja lett, és részt vett a nem sokkal később bevezetett sztambuli ábécé kidolgozásában.{{refhely|Elsie 2005|:81–82.;|Jacques 2009|:289–290.;|Elsie 2010|:422–423., 466.;|Elsie 2013|:459. • Vö.|Zavalani 2015|:150.}}
 
1879-ben a [[fekete-tenger]]i [[Várna (Bulgária)|Várnába]] irányították át, ahol az [[Edirnei vilajet]]{{Wd|Q1311980}} tisztviselői karának tagja lett, és közeli munkatársai közé tartozott [[Ismail Qemali]], a három évtizeddel később [[Albánia függetlenné válása|függetlenné vált Albánia]] első miniszterelnöke.{{refhely|Elsie 2005|:82.;|Elsie 2010|:466.;|Elsie 2013|:459.}} 1883-ban szolgálataiért elnyerte a pasa címet, 1883. július 18-án pedig [[Libanon]] főkormányzójává nevezték ki (a posztot e nemzetközi egyezményeknek megfelelően egy katolikus vallású oszmán alattvalónak kellett betöltenie).{{refhely|Elsie 2005|:82.;|Elsie 2010|:466.;|Elsie 2013|:459.}} A kereskedelmi korrupciók és intrikák levantei világában hosszú betegség után [[Bejrút]]ban halt meg hatvanhat éves korában,{{refhely|Elsie 2005|:82.;|Elsie 2010|:466.;|Elsie 2013|:459.}} és egy közeli temetőben temették el.{{refhely|Jacques 2009|:549.}}