|
}}
A '''tócsni''' (más nevein ''bandurák'', ''bere'', ''beré'', ''berét'', ''berhe'', ''bramborák'', ''cicedli'', ''cicege'', ''enge-menge'', ''görhöny'', ''hadi rántotta'', ''harula'', ''huláble'', ''kremzli'', ''sztrapacska'', ''bütyi, kolompéros bütyi,'' ''krumplibaba,'' ''krumplimálé'', ''krumpliprósza'', ''lapcsánka'', ''lapotya'', ''lapotyka'', ''lapsi'', ''lepcsánka'', ''lepkepotyi'', ''mackó'', ''macok'', ''matutka'', ''nyist, pacsni, picskedli, ragujla, recsege, röstiburgonya,'' ''rösztike'',<ref>Nem azonos a Röszti burgonya elnevezéssel, mert a röszti előfőzött burgonyából készül</ref> ''taccs'', ''tócsi'', ''toksa'') reszelt nyers krumplival és liszttel készült, zsírban, vagy olajban sült nemzetközi népi étel. A legvalószínűbb feltételezés szerint a tótlángos névből alakulhatott ki a tócsni név, ami [[Magyarország]]on a lapcsánka név után a legelterjedtebb.
Többhelyütt a tócsni és lapcsánka közt különbséget tesznek, mert bár a tésztájuk azonos, a sütésük már eltérő. Míg a tócsnit serpenyőben mint palacsintát zsiradék nélkül sütik, addig a lapcsánkát bő olajban, lángos gyanánt készítik. Alapreceptje a legszegényesebb időket idézi, ám a népi találékonyság mindig azzal egészítette ki, amihez éppen hozzá tudott jutni.
== Eredete ==
Az étel pontos eredete nem ismert, annyit tudni, hogy a burgonyát csak Amerika 1492-es felfedezése után honosították meg Európában – lassan, nagyon lassan. Ezért Ősi honfoglalás kori ételnek nem nevezhető. A „hlebcsánka” elnevezésből ítélve ([[szlovák nyelv|szlovák]] írásmóddal: ''chliebčanka'') [[felvidék]]i eredetű étel lehet, szlovákul a szó „kenyérkét” jelent. Nagyon sok verziója létezik, így a svájci ''rösti'', a svéd ''rarakor'', az angolszász ''hash browns'', vagy a magyar ''tócsi, tócsni, toksa'' (Észak-Magyarország), ''macok'' (Mátra), ''cicege, tócsi'' (Veszprém megye), ''lapcsánka'' (Somogy, Baranya és Zala megye), ''lepcsánka'' [[Hajdúság]]ban, [[Nyírség]]ben ''[[gánica]]''<ref>Helytelen elnevezés, mert a gánica főzött alapanyagokból készül</ref> (Őrség), ''matutka'' (Közép-Magyarország), ''krumpliprósza'' (Somogy, Baranya és Zala megye), ''görhöny'' (Szabolcs-Szatmár megye), ''lapotyka'' (Vas megye), a [[Dunántúl]]on több néven ismert (melyek receptje eltérhet): ''beré'', ''berét'', ''cicege'', ''tócsi'', ''enge-menge'', ''krumplimálé.'' Emellett a ''rösztike'', a ''harula'', ''röstiburgonya'', ''lepkepotyi'', ''placki'', ''bramborák'' és még sok néven ismert ez a krumplilepény, de a lényeg mindegyiknél ugyanaz: nyersen reszelt krumpli olajban kisütve.
Több változata ismeretes fűszerezésben, elkészítésben. Az egyszerűbb, gyorsabb változatot lehet csak krumplival és liszttel, [[vöröshagyma|hagyma]], [[fokhagyma]], [[tej]] és [[Tojás (gasztronómia és kultúra)|tojás]] nélkül készíteni.
|
