|
|képaláírás=Paulay Ede az 1880-as években ([[Klösz György]] felvétele)}}
Lőcsefalvai '''Paulay Ede''' ([[Tokaj]], [[1836]]. [[március 12.]] – [[Budapest]], [[1894]]. [[március 12.]])<ref>Budapest-józsefvárosi r.k. plébánia halotti anyakönyve, 397/1894. folyószám.</ref> színész, rendező, dramaturg, színészpedagógus, igazgató, fordító, a budapesti [[Nemzeti Színház]] főigazgatója, a [[Kisfaludy Társaság]] tagja. [[Paulay Erzsi]] színésznő apja.
== ÉletpályájaÉlete ==
Édesapja Paulay György , kincstári tisztviselő, a sóhivatal pénztárnoka, mázsamesteri beosztásban sóellenőr volt, édesanyja Zahorai Mária volt. Edét 1836. március 15-én kereszteltették meg, aki a legidősebb volt a házaspár öt fiúgyermeke közül. ▼
Paulay Ede aA gimnáziumot [[Sátoraljaújhely]]en, [[Buda (történelmi település)|Budán]] és [[Kassa|Kassán]] végezte. Szülei akarata szerint az egyházi pályára, a [[premontrei rendberend]]be kellett volna lépnie, mégis 1851-ben Kassán mégis színész lett. Álnevet vett fel , és tíz évnél tovább volt a vidéki színpad kedvelt művésze; bejárta [[Kolozsvár]], [[Szeged]], [[Debrecen]], [[Győr]] színpadait. 1854 szeptemberében a Láng Boldizsár által vezetett társulnak volt a tagja, novemberben már saját nevén szerepelt. 1856 májusában a Havi-Hegedüs társulatnál játszott, 1858 márciusában pedig a [[Latabár Endre (színművész, 1811–1873)|Latabár Endre]] társulatnak volt tagja. 1859-ben Kolozsváron[[Kolozsvár]]on lépett fel, de 1860-ban újból Latabár EndréékkelLatabáréknál szerepelt. 1861 szeptemberében a [[Follinus János]]-féle társulatban lépett színpadra Kolozsváron, nyáron pedig [[Marosvásárhely]]t és [[Nagyvárad]]on láthatta a közönség. ▼▲Édesapja Paulay György, kincstári tisztviselő, a sóhivatal pénztárnoka, mázsamesteri beosztásban sóellenőr volt, édesanyja Zahorai Mária. Edét 1836. március 15-én kereszteltették meg, aki a legidősebb volt a házaspár öt fiúgyermeke közül.
[[1859]]-ben, [[Debrecen]]ben vette feleségül vette a nála hét évvel idősebb [[Gvozdanovics Júlia|Gvozdanovits Juliát]] ( előbbkorábban Jánosiné volt). ▼▲Paulay Ede a gimnáziumot [[Sátoraljaújhely]]en, [[Buda (történelmi település)|Budán]] és [[Kassa|Kassán]] végezte. Szülei akarata szerint az egyházi pályára, a premontrei rendbe kellett volna lépnie, mégis 1851-ben Kassán színész lett. Álnevet vett fel és tíz évnél tovább volt a vidéki színpad kedvelt művésze; bejárta [[Kolozsvár]], [[Szeged]], [[Debrecen]], [[Győr]] színpadait. 1854 szeptemberében a Láng Boldizsár által vezetett társulnak volt a tagja, novemberben már saját nevén szerepelt. 1856 májusában a Havi-Hegedüs társulatnál játszott, 1858 márciusában pedig a [[Latabár Endre (színművész, 1811–1873)|Latabár Endre]] társulatnak volt tagja. 1859-ben Kolozsváron lépett fel, de 1860-ban újból Latabár Endréékkel szerepelt. 1861 szeptemberében a [[Follinus János]]-féle társulatban lépett színpadra Kolozsváron, nyáron pedig [[Marosvásárhely]]t és [[Nagyvárad]]on láthatta a közönség.
1860-tól 1863-ig a [[Farkas utcai színház|kolozsvári állandó színháznak ]] volt szerződött tagja, mint első rangúelsőrangú drámai színész, majd mint rendező. 1863 augusztusában meghívást kapott a budapesti [[Nemzeti Színház ]]hoz, ahol nehánynéhány nagyobb szerepben, úgy mintúgymint Hamlet, Bánk bán, Rang és mód, Seneterre marquisban annyira megnyerte a közönség teitszését, hogy nejével együtt (aki 1880. május 1-jén történt haláláig volt tagja a Nemzeti Színháznak) már szeptember 1-től szerződtették. ▼▲[[1859]]-ben, [[Debrecen]]ben vette feleségül a nála hét évvel idősebb [[Gvozdanovics Júlia|Gvozdanovits Juliát]] (előbb Jánosiné).
▲1860-tól 1863-ig a kolozsvári állandó színháznak volt szerződött tagja, mint első rangú drámai színész, majd mint rendező. 1863 augusztusában meghívást kapott a budapesti [[Nemzeti Színház]]hoz, ahol nehány nagyobb szerepben, úgy mint Hamlet, Bánk bán, Rang és mód, Seneterre marquisban annyira megnyerte a közönség teitszését, hogy nejével együtt (aki 1880. május 1-jén történt haláláig volt tagja a Nemzeti Színháznak) már szeptember 1-től szerződtették.
1864-ben a Drámabíráló Bizottság tagja lett.
1868-ban Radnótfáy Sámuel, a Nemzeti Színház igazgatója nevezete ki rendezővé. 1868. március 11-én került színre első munkája, a Hamlet. volt, ezEz volt az [[Arany János (költő)|Arany János]]-féle fordításafordítás első színpadi bemutatója.
Paulay mint színész a pesti színpadon nem emelkedett első rangra, mint drámaide rendező is működött 1873-ig.
[[1868]] és [[1873]] között színpadra vitte többek közt a Bánk bánt, az Othellót, a Szentivánéji álmot, a Rómeó és Júliát. Kellemetlen intermezzo zajlott le 1873 márciusában, amikor a Salome rendezése idején Paulayval egyik súgója tréfálkozott, s a méltatlannak vélt ugratás következtében a rendező súgót megverte. Ez azt eredményezte, hogy rendezői tevékenységét azonnali hatállyal be kellett fejeznie. Állása csupán nyugdíjjogosultsága miatt maradt meg. Az esetről Paulay [[Jókai Mór]]nak is beszámolbeszámolt egyik levelében.
[[1877]]. augusztus havától [[Szigligeti Ede]] drámai igazgató alatt állandó drámai főrendező lett; miközben a színészi pályáról is lelépetttávozott, mert főrendező nem lehetett többé működő színész. Tevékenységét egészen az országos színi iskolának szentelte, ahol mint tanár és aligazgató működött. 1872-ben belügyminiszteri meghatalmazásrameghatalmazással nagyobb tanulmányutat tett Francia-, Német- és [[Olaszország]]ban, hogy Bécs, [[München]], [[Lipcse (Németország)|Lipcse]], [[Berlin]], [[Drezda]], [[Párizs]] és [[London]] színházait meglátogassa, és működési struktúrájukról, munkamódszereikről jelentést írjon. 1876-ban ismét [[Párizs]]baPárizsba és [[London]]baLondonba utazott, s hamarosan nemzetközi szaktekintéllyé vált.
Kapcsolatban állt [[Heinrich Laube|Heinrich Laubéval]], a korszak egyik leghaladóbb német színházi emberével. Paulay aza sztárkultusz-szalsztárkultusszal ellenben a társulati egység szerepére helyezte a hangsúlyt, és az egyéni csillagoáscsillogás helyett az összjáték fontosságát helyezte előtérbe, ezzel némi puritanizmust vitt az előadások díszletvilágába. Míg a [[19. század]] elején inkább a hagyományos, kántáló jellegű beszédmód uralkodott, az egyszerűségnek köszönhetően kialakult a természetes színpadi beszéd. Paulay az ún. meiningeni stílust alkalmazta, melyamely a kor nagy újításának számított,. lényegeLényege az volt, hogy rendezéseiben a történeti hűségre törekedjen.
Amikor Szigligeti 1878. január 19-én meghalt, [[Podmaniczky Frigyes]] őt nevezte ki a Nemzeti Színház drámai igazgatójának; midőnamikor pedig az [[Magyar Állami Operaház|opera]] átköltözött újonnan épült Andrássy úti díszes hajlékába, a Nemzeti Színház főigazgatója lett. Ezen állását haláláig töltötte be.
1881-ben megkapta [[I. Ferenc József magyar király|őfelségétől]] a [[Ferenc József-rend]] lovagkeresztje kitüntetést. 1888-ban elnöke lett az Írók és Művészek Társaságának.
A színművészek oktatásában is szerepet vállalt: a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színitanodának]] alapításától, [[1863]]-tól tanára és titkára, majd 1874-től aligazgatója volt. Tagja volt 1876-tól a [[Petőfi Társaság]]nak is. Az 1893-ban utódintézményként megalakult Színművészeti Akadémiának ő volt az első igazgatója. A [[Kisfaludy Társaság]] 1882. február 8-án választotta meg rendes tagjának.
Legnagyobb érdeme marad a régibb magyar drámai irodalom fölelevenítése, elavult nyelvű, de még hatást igérő darabok kijavításakorszerűsítése által. Számos színdarabot magyarra fordított<ref>Néhány fordítását halála után több évtizeddel is használták a rendezők. ([[Színházi adattár]])</ref> és sok szakcikke jelent meg.
Elhunyt 1894. március 12-én délután 3fél ésnégykor félhunyt órakorel, örök nyugalomra helyezték 1894. március 14-én délután a [[római katolikus egyház]] szertartása szerint a [[Fiumei úti NemzetiÚti Sírkert|Kerepesi úti temetőtemetőben]]ben.
Síremlékét (a reliefet mintázta[[relief]]et [[Margo Ede]] mintázta) 1897. november 26-án leplezték le a budapesti [[Fiumei úti NemzetiÚti Sírkert|Kerepesi úti temetőtemetőben]]ben. Második neje volt [[Adorján Berta]] drámai színésznő volt, akit 1884. június 22-én vett feleségül, és aki férje halála után 1895. október 15-től ismét a Nemzeti Színház keretébekebelébe lépett.
== A magyar drámáért ==
[[Kép:Paulay Ede sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Paulay Ede sírja [[Budapest]]en. [[Fiumei úti NemzetiÚti Sírkert|Kerepesi temető]]: 34/1-1-2.]]
Számos világirodalmi klasszikus (például [[William Shakespeare|Shakespeare]] és kortárs remekmű (mint [[Henrik Ibsen|Ibsen]] drámái) – bemutatásán kívül Paulay sokat tett a magyar drámáért. [[Csiky Gergely]] valamennyi drámájának bemutatásán túl műsorra tűzte a következő írók műveit:
* [[Vörösmarty Mihály]]:''Csongor és Tünde'',
* [[Szigeti József (színművész)|Szigeti József]],
* [[Berczik Árpád (író)|Berczik Árpád]],
* [[Murai Károly]],
* [[Rákosi Jenő]],
* [[Bartók Lajos]],
* [[Váradi Antal]],
* [[Dóczy Lajos]],
* [[Somló Sándor]],
* [[Abonyi Árpád]],
* [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]].
* Élete fő művének tartják [[Madách Imre (író)|Madách Imre]] [[Az ember tragédiája (dráma)|Az ember tragédiája]] színpadi átdolgozását és első előadását ([[1883]]).
== Munkái ==
* A színészet elmélete. Iskolai kézikönyv a színészeti tanoda növendékei használatára. Pest, 1871.
* Visszapillantás a színészeti tanoda 10 évi működésére. A tanári kar megbízásából. U. ott, 1874.
* Don Juan, Ruiz de Alarcon y Mendoza, spanyolból ford. Győry Vilmos, színre alkalmazta (1891. szept. 9.)
=== Fordításai ===
* AForestier legyőzött RómaPál. Trag.Színmű 54 felv. IrtaAugier ParodiE. után ford. U. ott, 1878.1871 (Nemzeti Színház Könyvtára 1152. Először augadták a bpesti nemzeti színházban 1870. 23dec. 30). ▼
* ForestierJúlia, Páldr. Színmű 43 felv. AugierFeuillet E.Octave után ford. UUo. ott, 1871. (NemzetiN. Színház Könyvtára 2K. Először adták a bpesti nemzeti színházban 187014. decz. 30).
* Júlia,Laury Kisasszony vagy a várfalak drközött. 3Dráma 5 felv. FeuilletMosing OctaveC. után ford. Uuo. ott, 1871. (N. SzínházSz. Kvtára 18. Először Kszept. 141.).
* LauryBajazet. Kisasszony vagy a várfalak közöttSzomj. Dráma 5 felv. Mosing C.Racine után ford. ués életrajzával bevezette. ottUo., 1871.1872 (N.Racine Sz.színművei Kvtára 181. Először szepta nemzeti színházban 1881. 1nov.) 17.)
* BajazetGaliléi. SzomjDr. 53 felv. RacinePonsard után ford. és életrajzával bevezetteUo. U. ott, 1872.1873 (Racine színművei 1. Először a nemzeti színházban 18811869. novápr. 172.).
* GaliléiDolores. Dr. 35 felv. Ponsardversekben. Weilen József után ford. UUo. ott, 1873.1874 (Először a nN. színházbanSzínház 1869Kvtára 49. áprElőször jún. 25.)
* DoloresMarcel. Dr. 51 felv. versekbenSandeau Gy. Weilen József után ford. UUo. ott, 1874. (N. Színházszínház Kvtárakvtára 49. Először jún. 559.).
* MarcelIphigenia. DrSzomj. 15 felv. Sandeau Gy.Racine után ford. UUo. ott, 1874.1875 (N.Racine színházszínművei kvtára 593.).
* Figaro házassága vagy egy napi bolondság. Vígj. 5 felv. Beaumarchais után ford. Uo., 1876 (Olcsó Könyvtár 26. Ism. Figyelő X. Először a bpesti nemzeti színházban 1880. márc. 12.)
* Iphigenia. Szomj. 5 felv. Racine után ford. U. ott, 1875. (Racine színművei 3.)
* FigaroA házasságaszeleburdi, vagy egymindent napirosszkor, bolondság. Vígj.Bohózat 5 felv. BeaumarchaisMolière után ford. UUo. ott, 1876.1877 (OlcsóMolière Könyvtárvígjátékai 26. Ism. Figyelő X7. Először a bpesti nemzeti színházban 1880jún. márcz. 1220.).
* A szeleburdi,legyőzött vagyRóma. mindent rosszkor, BohózatTrag. 5 felv. MolièreIrta után fordParodi. UUo. ott, 1877.1878 (MolièreNemzeti vígjátékaiSzínház 7Könyvtára 115. Először a bpesti nemzeti színházban júnaug. 2023.)
* Ne fogadj fel soha semmit. Vígj. Francziából ford. Uo., 1879 (Olcsó K. 87.)
▲* A legyőzött Róma. Trag. 5 felv. Irta Parodi. U. ott, 1878. (Nemzeti Színház Könyvtára 115. Először aug. 23.).
* NeSevillai fogadj fel soha semmit.borbély, Vígj. FrancziábólBeaumarchais után francziából ford. UUo. ott, 1879.1881 (Olcsó K. 87121.) Először 1881. jan. 30.)
* SevillaiFedora. borbély,Dr. 4 Vígjfelv. BeaumarchaisSardou Victorien után francziából ford. UUo. ott, 1881.1898 (OlcsóFővárosi K.Színházak 121.műsora Először 1881. jan. 3020.).
* FedoraFrancillon. Dr.Írta 4Dumas felv. Sardou Victorien utánSándor, ford. Uuo. ott, 1898. (Fővárosi Színházak műsoraMűsora 2059.)
* Mirabeau ifjúsága, színmű 4 felv. Langlé Aylic és Deslandes után franciából (Először adták a pesti nemzeti színházban 1866. ápr. 13.)
* Francillon. Írta Dumas Sándor, ford. u. ott, 1898. (Fővárosi Színházak Műsora 59.).
* MirabeauA ifjúságajó falusiak, színmű 45 felv., LangléSardou Aylic és DeslandesV. után francziábólford. (ElőszörSzerdahelyi adtákKálmánnal aegyütt. pestiElőször nemzeti színházban 18661867. áprnov. 1315.);
* A jó falusiakDrahomira, színműszomj. 5 felv., SardouWeilen VJ. után ford. (Szerdahelyi Kálmánnal együtt. Először 18671868. novokt. 1523.);
* DrahomiraA testvérek, szomj.színmű 51 felv. Weilen J.Goethe után ford. (Először 18681869. oktjún. 23.);
* A testvérekhaza, színműtört. dr. 15 felv., GoetheSardou V. után ford. (ElőszörSzerdahelyi 1869Kálmánnal. júnElőször 1870. 23okt.); 28)
* A haza, tört. dr. 5 felv., Sardou V. után ford. (Szerdahelyi Kálmánnal. Először 1870. okt. 28);
* Alfonz úr, vígj. 3 felv. Dumas S. után ford. (Először 1874. ápr. 1.);
* A cremonai hegedűs, dr. 1. felv., írta Coppé F. ford. (Először 1877. jan. 5.);
* A munkások, dr. 1 felv. Manuel Ö. után (Először 1878. nov.);
* Borbála, vígj. 3. felv. Musset A. (Először 1881. nov. 17.),
* Constantin abbé, vígj. 3 f. Írták L. Helevj, H. Cremieux és P. Decourcelle (1888. márczmárc. 9.),
* Válás után, vígj. 3 f. Bisson A. (nov. 16.),
* Pépa, vígj. 3 f. Meilhac és Granderax (1889. máj. 17.).
* A sövény mellől, vígj. 4 f. Blumenthal Oszkár (1890. deczdec. 19.),
* A megboldogult, vígj. 3 f. A Bisson (1891. máj. 29.),
* A hazug, vagy az igazság is gyanus, vígj. 3 f.
* Musotte, színmű 3 f., Guy de Maupassant és J. Normand (1891. okt. 9.).
* A boszorkány, tört. dr. 5 f. 9 képben Borgeurs A. és Barbir Julianna után. (Először 1873. deczdec. 16.),
* A jogászok és Márton apó, A targonczás, színmű 3 felv. Carmon (1874. ápr. 16.),
* Gringoire, vagy a szellem diadala, színmű 1 felv. Banville F. (1878. jan. 2.).
== LásdKapcsolódó mégszócikkek ==
* [[Magyar szabadkőművesek listája]]
== Jegyzetek ==
{{forrásokjegyzetek}}
== Források ==
* {{szinnyei}}
* [http://7torony.hu/index.php?c=37437 H. Pulai Éva: Paulay Ede] Héttorony, 2011. március 12., szombat, 12:14
* Gyászjelentése
* Saját gyászjelentése
== További információk ==
| 