Wikipédia

„Nova (település)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
56. sor:
[[1897]]-ben a [[zalaszentgrót]]i születésű gróf németújvári [[Batthyány család]] sarja, gróf Batthyány Zsigmond ([[1856]]-[[1939]])<ref name="genealogy.euweb.cz">http://genealogy.euweb.cz/hung/batth3.html</ref> megvásárolta a püspök novai birtokát. Ezzel megszűnt a püspökség évszázadokon át tartó gazdasági uralma.<ref name="auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA"/> Az hatalmas uradalom (az összesen 6439 holdból 3911 holdat foglalt el) mellett alig volt életképes paraszti föld.<ref>{{Cite web |url=http://www.nova.hu/telepuelestoertenet.html# |title=Archivált másolat |accessdate=2016-04-06 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160402224031/http://nova.hu/telepuelestoertenet.html# |archivedate=2016-04-02}}</ref> A Batthyány vadászkastély 1933-ban épült és az "''Olgamajor''" nevet kapta Batthyány Zsigmond felesége után, gróf Olga Maria Kladziwa ([[1873]]-[[1935]])<ref>https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT8Q-FBT?mode=g&i=77&wc=M6WK-YWL%3A101520801%2C104767701%3Fcc%3D1542666&cc=1542666</ref> után, aki alig pár évvel később hunyt el.<ref name="genealogy.euweb.cz"/>
 
Batthyány Zsigmond aktív szerepet vállalt felsőházi tagként, és erélyesen támogatta a [[Függetlenségi és 48-as (Justh) Párt|Justh féle függetlenségi párt]]ot annak érdekében, hogy létrehozzák az önálló magyar bankot az Osztrák-Magyar Monarchia alatt.<ref>http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_ZALA_GZ_Sk_1930_ZalavmFeltamadasaTrianonUtan/?query=SZO%3D(Nova%20%C3%A9s%20Vid%C3%A9ke)&pg=365&layout=s</ref> [[1898]]. [[május 28.|május 28]]-án tartották az alakuló közgyűlést a "''Nova és Vidéke Takarékpénztár RészvénytársaságRészvénytársasá''g" létrehozására, amelynek Batthyány a tulajdonosa maradt élete végéig. Az alapítók között Kovácsics Ferenc, Tornyos Gábor, bezerédi Bezerédy István, malatini Malatinszky Lajos, az akkori novai főszolgabíró, persei Persay Gyula, és Farkasovszky Endre voltak.<ref>http://library.hungaricana.hu/hu/view/Zalamegye_1898_1/?query=SZO%3D(Nova%20%C3%A9s%20Vid%C3%A9ke)&pg=126&layout=s</ref>
 
Egy „kastélynak" nevezett földszintes ház alkotta a gróf rezidenciáját a novai község központjában. A püspökség idejében tiszttartólakás volt egyik része, a másik istálló. Az utóbbit átalakították, és ez is a kastély részévé vált. Emiatt az átalakítás miatt, csak később költözött át Csendlakról az új tulajdonos. [[1919]]-től a gróf Batthyány Zsigmond Novára tette át székhelyét, majd a háború elől [[Németújvár]]ra költöztek. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] alatt, az [[1919]]. [[április 3.|április 3]]-án megjelent földbirtok szocializálási rendeletnek megfelelően a grófi földeket szocializálták, az egyházéval együtt. Batthyány Zsigmond gróf több ezer holdja tehát „''szocialista gazdaság''" lett. Vezetését egy Mérei nevezetű gazdatiszt vette át. Földeket nem osztották szét, a cselédek maradtak, és gondozták az állatokat annyi kommencióért, amennyit előzően kaptak. [[1919]]. július végén a kommunista direktórium a Batthyány kastélyba tette át székhelyét az iskola melletti épületből, ám csak néhány napig tartózkodott ott, mert bekövetkezett a Tanácsköztársaság megdöntése. A kommunista uralom után a gróf Batthyány család visszaszerzett minden jogát a novai földjei és kastélya fölött. Batthyany Zsigmond elnöke volt a a "''Zalamegyei Gazdasági Egyesület''"-nek, és igyekezett méltó aktív szerepet vállalni a vármegye mezőgazdasági életében is. Batthyány Zsigmond fia, gróf Batthyány Miklós ([[1892]]-[[1969]]), novai földbirtokos, [[1935]]. [[július 5.|július 5]]-én vette feleségül [[Szombathely]]en gyulai Gaál Anna ([[1910]]-?) kisasszonyt.<ref name="genealogy.euweb.cz"/> a [[második világháború]] után, Miklós [[Magyarország]]on maradt, bátyja, ifjabb gróf Batthyány Zsigmond ([[1891]]-[[1966]]) elhagyta az országot és Németújváron hunyt el.
65. sor:
A [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]]i nemesi származású [[Persay család|persai Persay család]]ból való persai [[Persay Gyula]] ([[1855]]-[[1924]]), okleveles gyógyszerész, novai földbirtokos [[1886]]-ban megalapította a helyi "''Őrangyal''" nevű gyógyszertárt, amely a majdani Batthyány vadaskastély mellett helyezkedett el.
 
A gróf Batthyány Zsigmond által [[1898]]. [[május 28.|május 28]]-án zajlott a gróf németújvári Batthyány Zsigmond ([[1856]]-[[1939]])<ref name="batthyány03">{{Cite web|url=http://genealogy.euweb.cz/hung/batth3.html|title=genealogy.eu Batthyány family 03}}</ref> által alapított ''Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság'' létrehozásaalakuló utánközgyülése Novánp; a hét alapítótagból Persay Gyula volt az egyike.<ref>Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)1898-05-22 / 21. szám</ref> [[19031900]]-tól. többés évig[[1912]]. között a takarékpénztár pénztárnokaként tevékenykedett,. majd[[1912]]. [[1913február 26.|február 26]]-tólán a vezérigazgatójavezérigazgatójává lettválasztották meg; vezérigazgatói tisztséget [[1922]]-ig töltötte be.<ref>Központi Értesítő, 1912 (37. évfolyam, 1. félév)</ref><ref>Zalamegye, 1903 (22. évfolyam, 1-26. szám) 1903-02-08 / 6. szám</ref><ref>Zalamegye, 1905 (24. évfolyam, 1-26. szám) . 1905-02-05 6. szám</ref><ref>Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám) 1914-02-12 / 7. szám</ref><ref>Nagy Magyar Compass 49/1. (1922)</ref> Persay Gyula vármegyei bizottsági tag, és gróf Batthyány Zsigmond között jó baráti viszony alakult ki, amely hasonló közös politikai és pénzügyi elveken alapult. [[1909]] novemberében a függetlenségi népgyűlést tartották Nován, amelyen Persay Gyula elnökölt. Ezen követelték az önálló magyar bank létrehozását és kijelentették, hogy csatlakoznak a [[Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt]]hoz, ugyanúgy, ahogy Letenyén és Sümegen is megtörtént.<ref>Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)1909-11-25 / 47. szám</ref> Persay Gyula a függetlenségi és Negyvennyolcas Párt novai vezetője lett; másrészt számos szervezet és egyesületben is vett aktív részt: a Tulipán Szövetség novai fiók társelnöke, a novai önkéntes tűzoltó egyesület pénztárnoka, a Zalavármegyei magyar iparvédő-egyesület novai főfelügyelője, a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Zala megyei igazgatóhelyettese is volt.
 
Persay Gyula gyógyszerész, nem csak a pénzügyekben volt tehetséges, hanem természetesen a maga szakmájában is, például bajuszpedrője híres és keresett volt Zala megyében és Dunántúlon.<ref>http://www.zalaihirlap.hu/kultura_oktatas-kultura/20090518_bajuszpedrot___a_patikabol Persay Gyula bajuszpedrője</ref> Persay Gyula első feleségétől, nemeskéri Kiss Erzsébet ([[1867]]-[[1888]]) asszonytól született leánya, persai Persay Erzsébet ([[1885]]-[[1913]]) úrleány. Persay Erzsébet [[1903]]-ban férjhez ment [[Farkas István (főszolgabíró)|boldogfai dr. Farkas István]] ([[1875]]-[[1921]]) [[tapolca]]i szolgabíróhoz, aki majd a sümegi járás főszolgabírája lett. Amikor [[1907]]. [[szeptember 14.|szeptember 14]]-én a ''Tulipán Szövetség'' novai fiókja alakult meg az elnöke Mayer István főszolgabíró és a társelnökök Persay Gyula és dr. Székely József lettek. A kialakuláskor több választmányi tagja között Persay Gyula második neje, Kim Margit, valamint az első feleségétől származó lánya, dr. [[Farkas István (főszolgabíró)|boldogfai Farkas István]] főszolgabíróné persai Persay Erzsébet voltak.<ref>Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám) 1907-09-19 / 38. szám</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nova_(település)”