„Francia–magyar szövetség és Foix–Jagelló házasság 1502-ben” változatai közötti eltérés

[[Mária magyar királynő|I. Mária]] királynő és Orléans-i Lajos formális házassága után 72 évvel merült fel újra egy dinasztikus házasság gondolata. Ekkor a 13 éves<ref>Ekkoriban a lányok 12 éves korukban, a fiúk pedig 14 évesen váltak házasulandó korúvá.</ref> francia királyi hercegnőt, [[Valois Magdolna navarrai régensnő|Magdolnát]] az apja, [[VII. Károly francia király]] [[1457]]. júniusában a 17 éves [[V. László magyar király|V. László]] [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar]] és [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]] feleségéül ajánlotta. V. László [[1457]] október végén leánykérő követséget küldött [[Prága|Prágából]] a francia királyhoz. A követség vezetője [[Várday István|Várdai István]] [[Kalocsai érsekek listája|kalocsai érsek]] volt.

55 évvel kerülhetett csak sor a korábbi jegyesek unokahúgának és unokaöccsének a házasságára, amikor Valois Magdolna férjének, [[Gaston vianai herceg]]nek az unokahúga, a [[Foix-ház]]ból származó [[Candale-i Anna magyar királyné|Candale-i Anna]] és V. László unokaöccse, [[II. Ulászló magyar király|II. (Jagelló) Ulászló]] (Dobzse László) [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar]] és [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]] között a tényleges házasságkötés immár megvalósult.

[[XII. Lajos francia király|XII. Lajos]] [[Franciaország uralkodóinak listája|francia király]], aki a magyar királyi címet is viselő, fent említett [[I. Lajos orléans-i herceg]] unokája volt, erőteljes [[Velencei Köztársaság|velencei]] támogatás mellett a [[Oszmán Birodalom|török]] elleni szövetség fejében házassági ajánlatot tett az épp frissen elvált [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászlónak]], miután a Borgia pápa, [[VI. Sándor pápa|VI. Sándor]] [[1500]]. [[április 7.|április 7-én]] felbontotta [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] mindkét, [[Brandenburgi Borbála magyar királyné|Brandenburgi Borbálával]] és [[Aragóniai Beatrix magyar királyné|Aragóniai Beatrixszal]] [[bigámia]] terhe alatt kötött házasságát hathatós [[Velencei Köztársaság|velencei]] ráhatásra. A pápa a francia király első házasságát is érvénytelenítette [[1498]]-ban, és ezért XII. Lajos a pápa házasságon kívül született fiát, [[Cesare Borgia]] [[bíboros]]t kinevezte Valentinois hercegévé, és az egyházból való kilépése után [[1499]]-ben összeházasította [[III. János navarrai király]] húgával, [[Albret Sarolta valentinois-i hercegné|Albret Saroltával]], aki a francia királyné, [[I. Anna breton hercegnő]] elsőfokú unokatestvérének, [[I. Katalin navarrai királynő]]nek volt a sógornője. A szövetség a magyar, a francia és a lengyel király, [[Sándor lengyel király|I. (Jagelló) Sándor]] között [[1500]]. [[július 14.|július 14-én]] [[Buda (történelmi település)|Budán]] köttetett meg.<ref name=autogenerated2>Lásd Kropf (1895)</ref> A tárgyalások folytatásaként [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] [[1500]]. [[július 30.|július 30-án]] követséget küldött a francia királyhoz menyasszonynézőbe Cseh György nevű cseh [[kamarás]]a személyében,<ref>Latinul [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] megbízólevelében: ''Georgius Beschiin'', Vö. Kropf (1895), csehül: ''Jiří Běšín z Běšin'', Vö. Kšír (2001). A magyar elnevezésére l. Fógel (1913).</ref> aki szeptember végén érkezett [[Blois]]-ba, ahol a francia király tartózkodott. [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] követe megtekintette a király két nőrokonát,<ref>[[XII. Lajos francia király|XII. Lajosnak]] ebben az időben még csak egy egyéves lánya volt, [[I. Klaudia breton hercegnő|Klaudia]] ([[1499]]–[[1524]]), későbbi francia királyné és anyja révén [[Bretagne uralkodóinak listája|Bretagne uralkodó hercegnője]], valamint a ringló gyümölcs névadója. Francia királyi hercegnő pedig épp egy sem volt eladósorban, így kerültek a figyelem középpontjába a francia király és királyné unokahúgai.</ref> a két eladó lányt, Candale-i Annát és [[Foix Germána aragóniai királyné|Foix Germánát]], és magával vitte azok arcképeit.<ref>Ez a kép nem maradt fenn Annáról.</ref> [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] hosszas habozás után, mert a leírások szerint mindkét lány nagyon csinos volt – vagy más vélemény alapján egyik menyasszonyjelölt sem tetszett Ulászlónak –, végül Annát választotta, valószínűleg csak az életkora miatt, hiszen Anna ekkor már a 18. életévébe lépett, míg Germána<ref>Germána navarrai királyi hercegnőt [[1505]]-ben, mikor 13–17 éves lehetett, eljegyezték az [[1504]]-ben, első felesége, [[I. Izabella kasztíliai királynő|Katolikus Izabella]] királynő halálával megözvegyült nagynagybátyjával, [[II. Ferdinánd aragóniai király|Katolikus Ferdinánddal]], a nagyanyjának, [[I. Eleonóra navarrai királynő]]nek az öccsével, és a rá következő évben, [[1506]]-ban kötötték meg a tényleges házasságukat.</ref> még a 14. életévét sem töltötte be, bár már 12 éves korától eladósorba került, viszont Annától várhattak hamarabb trónörököst, ami az előnyös politikai kapcsolatok mellett szintén fontos tényező volt egy ideális menyasszonyjelöltnél. [[1501]]. [[szeptember 16.|szeptember 16-án]] [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] [[Tolna|Tolnán]] ratifikálta a francia királlyal kötött szövetséget.<ref name=autogenerated3>Vö. Wenzel (1877) és Kropf (1895).</ref>

{{Sablon:Doboz2/Vége}}

A királyné végül [[1502]]. [[június 21.|június 21-én]] indult el [[Blois]]-ból Magyarországra. A [[Magyar Királyság|Magyar Szent Korona Országai]] felségterületére [[1502]]. [[augusztus 23.|augusztus 23-án]] lépett [[Zengg]] kikötőjének érintésével.<ref name=autogenerated1>Vö. Wenzel (1877) és Marczali (1877).</ref>

[[október 3.|Október 3-án]] vonultak be [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászlóval]] [[Buda (történelmi település)|Budára]], és [[október 6.|október 6-án]] kezdődtek meg a hivatalos ünnepségek, melyek két hétig tartottak. [[Pierre Choque]] így írta le a budai ünnepségeket: