Wikipédia

„Ali kalifa” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.91.138 (vita) szerkesztéséről BinBot szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
25. sor:
|}}
{{Arabkifejezés|علي بن أبي طالب|ʿAlī ibn 'Abī Ṭālib|Abū Ṭālib fia, ʿAlī}}
Allahu'''Ali Akbaribn Abi Tálib''' ([[Mekka]], [[599]]. [[március 17.]]/[[július 29.]] – [[Kúfa]], [[661]]. [[január 24.]]) volt az [[iszlám]] negyedik, a [[rásidún]] (helyesen vezetettek) [[kalifa|kalifája]] (uralkodott [[656]]. [[június 17.|június 17-étől]] haláláig). [[Mohamed próféta]] egyik unokatestvéreként és vejeként, illetve a legelső muszlimok egyikeként a társak ([[szahába]]) közé tartozott. Szerepe az iszlám [[síita iszlám|síita]] irányzatában alapvető: itt őt tekintik az első és egyetlen jogos kalifának, illetve az első [[imám]]nak – a szemükben '''Ali kalifa''' szerepe nagyon fontos [[Mohamed próféta]] szerepe mellett, nem csak abban az értelemben, hogy helyesen vezette a közösséget az iszlám törvény ''([[saría]])'' szellemében, hanem úgy is, mint aki értelmezte annak ezoterikus jelentését is.
 
Történelmi szempontból Mohamed után az iszlám legmeghatározóbb alakja.<ref name="simon" /> Ali személyének megítélése már a kortársak részéről is megosztott volt, és szerepét, egyéniségét a [[Szunnita iszlám|szunnita]] és [[Síita iszlám|síita]] nézőpont eltérően értékeli.
49. sor:
 
== Ali és az első három kalifa ==
[[Fájl:Investiture of Ali Edinburgh codex.jpg|bélyegkép|112x112px250px|[[Mohamed próféta]] Alit jelöli ki örököséül a Gadir Hummnál. Illusztráció [[Abu Rajhán al-Bírúní|al-Bírúní]] időszámításokról szóló művéből, [[1307]]-[[1309]] k. Valójában Mohamed soha nem jelölte ki utódját.]]
A síita és a szunnita interpretációk igen jelentősen eltérnek [[Abu Bakr kalifa]], [[I. Omár kalifa|Omár]] és [[Oszmán kalifa|Oszmán]] Alihoz fűződő kapcsolatáról. Tény az, hogy Ali letette a hűségesküt ([[bajaa]]) Abu Bakrnak és Omárnak is, illetve az, hogy ez utóbbi halála után egy hatos testület döntése alapján nem ő, hanem a másik számba vehető jelölt, Oszmán nyerte el a kalifátus vezetésének jogát.<ref>{{opcit|n=Goldziher Ignác |c=Előadások az iszlámról |k= |f= |o=184}}</ref>
 
61. sor:
Ahogy megszerezte az iszlám vezetését, Alinak mindjárt két ellenséges góccal kellett szembesülnie. Az Omár örökösödésénél a hatos tanácsban részt vevő [[Talha ibn Ubajd Alláh]] és [[Zubajr ibn al-Avvám]] Mekkába sietett, ahol [[Áisa|Áisával]], a próféta kedvenc feleségével összefogva megalakították az ún. [[medinai pietisták]] körét, amely mind Oszmánt, mind Alit elítélte.<ref name="simon"/>
 
A másik ellenfél az [[Omajjádok|omajjád]] [[I. Muávija omajjád kalifa|Muávija]], a meggyilkolt kalifa rokona és Szíria emírje volt, aki megtagadta a hűségesküt Alinak, és követelte, hogy vizsgálják ki: vétkes volt-e Oszmán az újítások bevezetésében, vagy nem. Amennyiben igen, úgy meggyilkolása jogszerű volt, de ha nem, akkor Alinak köte'''Ali imám sírja NedzsefbenAli imám sírja NedzsefbenAli imám sírja NedzsefbenAli imám sírja NedzsefbenAli imám sírja NedzsefbenAli imám sírja Nedzsefben'''lességekötelessége megfizetnie a '''Ali imám sírja Nedzsefben'''vérdíjat. Ezzel tört ki az iszlám történetének első polgárháborúja, az [[Első fitna|I. fitna]].<ref name="simon"/>
 
Ali először a gyengébb ellenféllel, az „ortodox” pietistákkal számolt le. Ők számos leváltott kormányz'''Ali imám sírja NedzsefbenAli imám sírja NedzsefbenAli imám sírja NedzsefbenAli imám sírja Nedzsefben'''ókormányzó támogatását élvezték, és jelentős anyagi eszközök álltak rendelkezésükre. Annak érdekében, hogy katonai támogatást is szerezzenek, bevonultak [[Baszra]] erős táborvárosába [[Mezopotámia]] középső részén, azonban a nem messzi, és szintúgy erős [[Kúfa]] Ali mellett állt ki. A Baszra mellett vívott ún. [[teve-csata]] a kalifa győzelmével zárult. Talha és Zubajr meghalt az ütközet során, a fogságba esett Áisát pedig házi őrizetbe vették Medinában.<ref name="simon"/>
 
=== Összecsapás és tárgyalások ===
 
Ali, miután leszámolt a pietistákkal, és konszolidálta helyzetévv'''Ali imám sírja Nedzsefben'''thelyzetét [[Irak]]ban, a kipróbált hadsereggel rendelv'''Ali imám sírja NedzsefbenAli imám sírja NedzsefbenAli imám sírja NedzsefbenAli imám sírja Nedzsefbenvvv'''kezőrendelkező Muávija ellen vonult. A síiták szerint a képmutató és hatalomvágyó emír kezdettől fogva a kalifátusra tört, míg a szunnita interpretációkban a jogos bosszú vágya kap hangsúlyt. Mivel Ali nem szolgáltatott igazságot a gyilkosok ügyében, Muávija bűnrészességgel vádolta meg, és megtagadta a hűségesküt. Egyúttal tartományának lakosságát is a kalifa ellen hangolta, Oszmán véres köpenyének és özvegye, Náila levágott ujjainak felmutatásával.<ref name="goldx">{{opcit|n=Goldziher Ignác |c=Az iszlám |k= |f= |o=48}}</ref>
 
[[657]] júliusában csapott össze a két sereg a [[sziffíni csata|sziffíni ütközetben]], az [[Eufrátesz]] partján, bár már májusban elfoglalták pozícióikat, és zajlottak kisebb csetepaték. A csata az Egyiptomot meghódító [[Amr ibn al-Ász]] vezette szíriaiak számára alakult rosszul: [[Malik ibn Astar]] hadai megszorongatták őket. Ekkor Ibn al-Ász tanácsára Muávija erői Korán-példányokat tűztek a lándzsáikra, ezzel megfékezve Ali hadainak támadását. Tárgyalások kezdődtek, és a felek megállapodtak abban, hogy bizottság alakuljon Oszmán meggyilkolásának kivizsgálására. Ali megtarthatta trónját, Muávija pedig a tartományát, és a seregek szétváltak. A kalifát a baszrai kormányzó, [[Abu Músza al-Asari]], a szíriai emírt pedig Amr ibn al-Ász képviselte.<ref name="simon"/><ref name="goldx"/>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ali_kalifa”