„Vágfarkasd” változatai közötti eltérés

Először [[1113]]-ban említi a [[Zoborhegyi apátság]] [[Zobori oklevél|oklevele]] ''Forcas'' alakban. A zobori oklevélben már faluként feltüntetett és [[rév (építmény)|révvel]] is rendelkező település azonban korábbi alapítású. [[II. András magyar király|II. András]] [[1206]]-ból származó oklevele a zobori apátság birtokába tartozó szomszédos település, [[Negyed (település)|Negyed]] birtokhatárainak felsorolása által szintén említi. A [[tatárjárás]] érintette a falut, mivel [[Batu kán]] seregének jobbszárnya a Vág mentén nyomult észak felől [[Esztergom]] irányába. A [[13. század]] második felében a Szegi család birtokolta. A [[14. század]] kezdetén [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] foglalta el, kinek emberei Szegi Jánost meggyilkolták. [[1316]]-ban [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] az eredeti tulajdonos leszármazottainak adományozta. Ez a birtokadományozó oklevél már ''Farkasd'' néven említi. A 14. század folyamán a Farkas család tulajdonába került, de mivel a család [[1458]]-ban férfiágon kihalt, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] a Korompai Nehéz családnaktestvéreknek és Bazthe-i Péternek adományozta.<ref>1462. évi oklevélmásolat: DLDF 24544; DLDF 56783</ref> 1456-ban zálogjogon a [[Korlátkövi család]] birtokolta.<ref>DLDF 62593; [[Neumann Tibor (történész)|Neumann Tibor]] 2007: A Korlátköviek. Győr, 145.</ref> Nehéz György [[1494]]-ben leányai javára elzálogosította a birtokot, biztosítva ezáltal számukra az öröklést, melyet [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] [[1498]]-ban és [[1501]]-ben kiadott oklevelei megerősítettek.