„Vágfarkasd” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) |
Taz (vitalap | szerkesztései) |
||
66. sor:
A török már [[1529]]-ben és [[1530]]-ban háborgatta rablóhadjárataival. A [[16. század]] közepén a település két legjelentősebb birtokosai Kéméndy Péter és Bessei Farkas Ignác – Nehéz György leányainak utódai – voltak. [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] [[1560]]-ban Bessei Farkas Ignác fiának, Farkas Mihálynak további jelentős birtokrészt adományozott.
[[Bornemisza Péter]] szerint a farkasdiak többsége [[1577]]-ben tért át a [[református]] hitre. A reformátusok az elkövetkező évtizedekben felépítették első templomukat, a paplakot és a felekezeti iskolát. A farkasdi református egyházközség az [[1592]]-ben létrehozott [[Felső-Dunamelléki Egyházkerület]] részét képezte, mely az 1641 és az 1663 közötti években kilenc alkalommal tartott [[zsinat#A protestáns egyházakban|zsinatot]] Farkasdon.<ref>[http://www.obecvlcany.sk/old/main.php?stid=4&show=41&lang=hu obecvlcany.sk]</ref> Az [[1641]]. [[május 28.|május 28-án]], illetve [[1647]]. [[május 20.|május 20-án]] megtartott első két zsinatot [[1652]]-ben püspökválasztó zsinat követte. Az [[1654]]-ben megtartott farkasdi zsinaton elrendelték az egyházi ünnepek ideje alatti mulatozások betiltását.<ref>Sz. 1901: Ének, papok felavatására, a XVII. század első feléből. [[Irodalomtörténeti közlemények]] 224-225[https://epa.oszk.hu/00000/00001/00052/pdf/ITK_00052_1901_02_223-225.pdf]; [[Csefkó Gyula]] 1931: Régi feljegyzések a méltatlan ünneplésről. Ethnographia 42, 151; Fülöp Dezső 1968: Húsvéti népszokások. [[Evangélikus Élet]] 33. évf./15, 62; [[Dömötör Tekla]] 2004: [http://mek.oszk.hu/04600/04696/html/index.htm Naptári ünnepek - népi színjátszás. Budapest.]</ref> Az [[1655]]. [[június 16.|június 16-ai]] zsinatot Nyikos János püspök elhalálozása miatt, az [[1656]]. [[május 17.|május 17-ei]] püspökválasztó zsinat követte. Az [[1658]]-ban és az [[1659]]-ben megtartott farkasdi zsinatok sorát az [[1663]]-ban megrendezett zárta le. Az [[ellenreformáció]] felerősödése és a török fennhatóság miatt további zsinatokat a községben nem tartottak. [[Szelepcsényi György]] [[1660]]-ban elfogatta majd elűzte a község református [[lelkész]]ét, templomukat elkobozta.
A legnagyobb erejű török támadás [[1638]]-ban érte a falut. A törökellenes védelmi rendszer részét képező farkasdi sáncok, melynek helyőrségét 6 [[muskétás]] és egy [[tiszt]] alkották, a [[gúta]]i erődhöz tartozott. A török rablótámadásai elől a lakosság a ''Tölgyerdőben'' talált menedéket. [[Érsekújvár]] török kézre kerülése által [[1663]]-tól Farkasd a [[Nyitra (település)|nyitrai]] török közigazgatási egységhez tartozott egészen [[1685]]-ig, a török kiűzéséig. A falu első pecsétje [[1664]]-ből származik.
| |||