Wikipédia

„Május negyedike mozgalom” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
49. sor:
 
== A kínai kommunizmus születése ==
A [[Kínai NépköztársaságbanNépköztársaság]]ban évek ótarégóta az a legelfogadottabb nézet, hogy az 1919-es tüntetéssorozat és az azt követő elnyomás ösztönözte a vitát a lehetséges politikai változásokról és ennek eredményeként látták egyre megvalósíthatóbbnak a baloldali társadalmi változást. Olyan emberek, mint [[Csen Tu-hsziu|{{kínai|Chen Duxiu|Csen Tu-hsziu}}]] és [[Li Ta-csao|{{kínai|Li Dazhao|Li Ta-csao}}]] gondolkodásukban egyre inkább balra tolódtak és 1921-ben a [[Kínai Kommunista Párt]] alapítóivá váltak; míg más értelmiségiek is, például az [[Anarchizmus|anarchista]] író és agitátor, [[Ba Jin]] szintén részt vettek a májusi megmozdulásokban. Az eredetileg voluntaristák, vagy nihilisták, mint például [[Li Si-cen|{{kínai|Li Shicen|Li Si-cen}}]] és [[Csu Csien-cse|{{kínai|Zhu Qianzhi|Csu Csien-cse}}]], hasonlóan másokhoz baloldali nézeteket kezdtek vallani, amikor az 1920-as években Kína egyre forrongóbbá, forradalmibbá vált.
 
1939-ben [[Mao Ce-tung]] azt állította, hogy a május negyedike mozgalom csak egy állomás volt a nagy [[Kinaikínai kommunista forradalom]] felé vezető úton:
 
{{Idézet|Húsz évvel ezelőtt a május negyedike mozgalom új szakaszt jelentett a kínai polgári-demokratikus forradalomban az imperializmus és a feudalizmus ellen. A kulturális reformmozgalom, amely a május negyedike mozgalomból nőtt ki, csak a forradalom egyik megnyilvánulása volt. Az új társadalmi erők növekedésével és fejlődésével abban az időszakban egy hatalmas erő jelent meg a polgári-demokratikus forradalomban, amely a munkásosztályból, a hallgatói tömegből és az új nemzeti polgárságból állt össze egy táborba. A május negyedike mozgalom működése alatt több százezer hallgató bátran lépett be az élcsapatba. E tekintetben a május negyedike mozgalom egy lépéssel túlhaladt az 1911-es forradalmon.<ref>[http://www.marxists.org/reference/archive/mao/selected-works/volume-2/mswv2_13.htm The May Fourth Movement (May 1939)]</ref>|[[Mao Ce-tung]] válogatott művei|i=0}}
 
A május negyedike mozgalom szellemi fordulópontként szolgált Kínában; ez az esemény radikalizálta a kínai gondolkodást. A nyugati stílusú liberális demokrácia korábban vonzó volt a kínai értelmiségiek körében, ám a [[versailles-i békeszerződés]] miatt (amelyre Kína érdekeinek elárulásaként tekintettek) elvesztette vonzerejének nagy részét. [[Thomas Woodrow Wilson|Woodrow Wilson]] [[Wilson elnök 14 pontja|tizennégy pontját]], annak ellenére, hogy az erkölcstanból[[erkölcstan]]ból ered, nyugati-központúnak és képmutatóknak tekintették.
 
A kínai szellemi közösségekben sokan úgy gondolták, hogy az Egyesült Államok keveset tett annak érdekében, hogy meggyőzze és rávegye az imperialista nagyhatalmakat (különösen Nagy-Britanniát, Franciaországot és Japánt) a wilsoni tizennégy pont betartására, és azt látták, hogy az Egyesült Államok maga sem csatlakozott a [[Nemzetek Szövetsége|Nemzetek Szövetségéhez]]; ennek eredményeként elfordultak a nyugati liberális demokratikus mintától. A marxizmust kezdték vizsgálni és inkább ez foglalkoztatta a kínai szellemi életet; különösen azok között hatott, akik már a baloldalon helyezkedtek el. Ebben az időben néhány kínai értelmiségi, például [[{{kínai|Chen Duxiu]]|Csen Tu-hsziu}} és [[{{kínai|Li Dazhao|Li Ta-csao]]}} komolyan tanulmányozta a kommunizmust.
 
== Történelmi jelentősége ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Május_negyedike_mozgalom”