|
== Történelmi jelentősége ==
[[Fájl:Beijing_(November_2016)_-_086.jpg|jobbra|bélyegkép| A május negyedik mozgalom emlékműve a pekingi [[Tungcseng körzet|{{kínai|Dongcheng kerület, Peking |DongchengTungcseng}} körzetben]] . ]]
A tudósok az új kultúra mozgalmat és a május negyedike mozgalmat jelentős fordulópontnak tekintik Kína történetében, a közszolgálati rendszer 1905-ben történő megszüntetésével és a monarchia 1911-es megdöntésével együtt. Az akkori résztvevők, mint például [[Hu ShihSi|{{kínai|Hú Shì|Hu Si}}]], ezt a korszakot kínai [[reneszánsznakreneszánsz]]nak nevezték, mivel nagymértékben összpontosítottak a tudományra és a társadalmi kísérletezésre.<ref>Hu Shih, ''The Chinese Renaissance: The Haskell Lectures, 1933.'' (Chicago: University of Chicago Press, 1934).</ref> A [[kínai irodalom]]ban a május negyedike mozgalmat vízválasztónak tekintik, mert a fellépésük hatására az addigi népi nyelv (''({{kínai|baihua|pajhua}})'') általános használatát felváltotta az irodalmi kínai. Az értelmiségiek arra törekedtek, hogy a beszélt nyelven fejezzék ki magukat: a 我手写 我 我口 (''<nowiki/>'a{{kínai|Wǒ shǒuxiě wǒ kǒu|vo souhszie vo kou}}, „a kezem azt írja, [amit] a szám [beszél]'''”) jelmondatuk szerint, bár a változás valójában fokozatosan történt: {{kínai|Hú Shì|Hu ShihSi}} már érvelt az irodalomban használt modern népi nyelvért, az "Irodalmi„Irodalmi reform előzetes megbeszélése"megbeszélése” (文学 改良 刍议, {{kínai|Wénxué gǎiliáng chúyì|venhszüe kajliang csuji}}) 1917-ben megjelent esszéjében, míg az első, kizárólag a népi nyelven írt novellát, [[Lu Hszün|{{kínai|Lu Xun|Lu Hszün}}]] ''[[AhThe QTrue igazStory történetétof Ah Q]]'' című írását 1921-ben tették közzé.
A hagyományos kínai értékekkel szembeni mozgalmi fellépés azonban erőteljes ellenzésre is talált, különösen a [[Kuomintang|Nationalista Párt]] részéről. A nézetük szerint a mozgalom elpusztította a kínai hagyomány értékes elemeit, és túl nagy hangsúlyt fektettek a közvetlen politikai fellépésekre és a radikális hozzáállásra, amelyek a kialakulóban lévő Kínai Kommunista Párthoz köthetőek. Másrészt, a kommunista pártban (amelynek két alapítója, {{kínai|Li Dazhao|Li Ta-csao}} és {{kínai|Chen Duxiu|Csen Tu-hsziu}}, (([akik részt vettek a május negyedike mozgalomban is vezetőkként))] kedvezőbbnek tekintették a mozgalom korai hatásait, inkább hangsúlyozták az értelmiségiek felvilágosító munkájának a jelentőségét, nem pedig azok forradalmi szerepét.<ref name="Schoppa">{{Hivatkozás/Könyv |last=Schoppa |first=R.Keith |title=Revolution and Its Past: Identities and Change in Modern Chinese History |publisher=Pearson Prentice Hall |location=Upper Saddle River, New Jersey |page=177–179}}</ref>
Szélesebb értelemben a május negyedike mozgalom egy radikális értelmiségi réteg létrejöttéhez vezetett, akik a parasztok és a munkások meggyőzésével törekedtek a kommunista párt tömegbázisának szélesítésére, és elérték a szervezet megerősödését, amely megalapozta a [[kommunista forradalom]] sikerét.<ref name="zhidong">{{Cite web |author=Hao |first=Zhidong |url=http://web.ebscohost.com/ehost/detail?vid=1&hid=13&sid=475134c9-6106-40e3-8d95-789ecaa0f463%40SRCSM2&bdata=JnNpdGU9ZWhvc3QtbGl2ZQ%3d%3d#db=aph&AN=9704243835 |title=May 4th and June 4th Compared: A Sociological Study of Chinese Social Movements |publisher=Journal of Contemporary China |accessdate=2008-11-21}}</ref>
== Bírálata és elutasítása ==
|
