„Ichthiológia” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
* Erre a kezdetleges rendszerezésre felfigyelt Peter Artedi, az Uppsalai Egyetem botanikusa, akinek tanítványa és barátja [[Carl von Linné]]. Artedi hihetetlen érzékkel vezette rá tanítványát a latin mozaikszavak használatára, és megszülettek az első Linné által írt halnevek; ''Malacopterygii'', ''Acanthopterygii'', ''Branchiostegi'', ''Chondropterygii'', ''Plagiuri''. Sajnos Artedi már nem érhette meg tanítványa nagy sikerét, az állattani nevezéktan 1758-as induló napját, mert 1735-ben 30 éves korában egy Amszterdam melletti patakba fulladt. Linné 1738-ban posztumuszként közzéteszi Artedi eredeti kéziratát ''Opera Omnia de Piscibus'' néven. Ebben a könyvben már olyan ismerős szakkifejezések vannak, mint ''ordo'' = rend, és ''binomális'' = kettős névhasználat. A történelemben először kerül sor a halak anatómiai felépítésük szerinti osztályozására. Ez a könyv az alapja, a majd egy évszázaddal később létrejövő fejlődéstörténeti ([[Filogenetikus rendszertan|filogenetikus]]) rendszerezésnek ([[Charles Darwin]]).
* Itt meg kell, hogy említsük a méltánytalanul elfeledett olasz természettudóst és kalandort, [[Luigi Ferdinando Marsigli]] grófot, aki részt vett Budavár visszavételében 1686-ban és a [[spanyol örökösödési háború]]ban is. Ő térképezte fel először az Appennini-félsziget halait és kategorizálta azokat. Számos műve közül, amelyek Magyarországra is vonatkoznak a következők: az 1700-ban kiadott ''Danubalis Operis Prodromus'', amelyben elsőként írta le a [[sima tok]]ot, ''Acipenser nudiventris'' (Lovetsky, 1828). További művei: a hat kötetből álló ''Danubius Pannonicomysicus'' 1726-ban kiadott utolsó kötete, a ''Catalogus Plantarum circa Danubium Sponte'' , amely a magyar flórára vonatkozó első összefoglaló mű. Magángyűjteményeit még életében Bolognának ajándékozta, ebből alakult meg később a bolognai akadémia.
* 1735-ben megjelent a hollandiai Leiden városában az orvos és botanikus Carl von Linné ''Systema Naturae'' című munkája. [[Fájl:common carp.jpg|bélyegkép|200px|''Cyprinus carpio'']] A zoológiába ő vezette be azt a kettős latin nyelvű elnevezést, amely a fajoknak nemek, és nemzetségek szerinti osztályozását lehetővé tette. E rendszer nélkül ma már nem tudnánk áttekinteni az ismert élőlények óriási tömegét. Linné érdeme, hogy megalkotta azt a rendszert, melynek alapjai ma is érvényesek. Az első rendszertan alapegysége a faj ''(species)'', a lényeges vonásokban megegyező fajokat nemekbe, a növényeknél nemzetségekbe ''(genus)'', a nemzetségeket családokba ''(familia)'', ezeket rendekbe ''(ordo)'', a rendeket osztályokba ''(classis)'', azokat pedig törzsekbe ''(filum)'' sorolja. A törzsek összessége alkotja az országot ''(regnum)''. Ez a rendszerezés a 20. század végéig volt csak érvényben. Itt meg kell említenünk George Clifford III.-nak a nevét, aki egy gazdag amszterdami bankár volt. Clifford üzleti kapcsolatinak révén összegyűjt sok egzotikus növény és állatfajt a világ számos pontjáról. A gyűjteménye 4000 állat- és 8000 növényfajból áll, és ez a gyűjtemény lett később az alapja Linné rendszerezéseinek. Egy másik segítő Linné régi barátja Albert Seba, aki egy különös figura volt, – mellesleg gyógyszerész és zoológus. [[Fájl:Albertus Seba Portraitby farbigJacobus Houbraken after Jan Maurits Quinkhard.jpg|balra|bélyegkép|170px|Albertus Seba]] Az ő tulajdonában volt Európa legnagyobb növény- és állatgyűjteménye. Csak Amszterdamban tizenhét gyógyszertára volt közel a tengerparthoz. Az általa „kotyvasztott” kábítószert cserélte el a tengerészekkel növényi és állati „termékekre”. (…) Linné új rendszerezése választás elé állítja az akkori világ természettudósait és 23 évvel később, az átdolgozott ''Systema Naturae'' 10. kiadásával 1758. január 1-jétől létrejön a nemzetközi állattani nevezéktan. Ez az év azt is jelenti, hogy ettől az évtől kezdve érvényesül az elsőbbség elve a zoológiában ''(lex prioritas),'' amit a továbbiakban már a [[Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe]] szabályoz. (ez azt jelenti, hogy az állattani nevezéktanban mindig az elsőként közzétett fajleírás a mérvadó).
* Tiltott zoológia: Linné nemcsak természettudós, hanem orvos is volt; – nagyon jól tudta hogyan is kell az emberek felé közeledni. Az általa főzött gyógynövények kivonatát cserélte el, cserébe a bennszülöttek által begyűjtött növényi és állati tetemekért. 1731-ben II. Péter orosz cár által Lappföldre indított expedíciójának teljes néprajzi és zoológiai anyagát így orozta el. A bajból barátja, Albert Seba húzta ki ismét. Ennek viszont nagy ára van. Seba teljes gyűjteménye II. Péter tulajdona lesz. (…) Ebben a korban, az 1735-ben kiadott a Systema Naturae című kiadvány körül is éles viták zajlanak. Sokan Artedi eredeti művét, az ''Opera Omnia de Piscibus'' kéziratot vélik felfedezni a Systema Naturae című kiadványban. Linné, az elnyert Artedi-kéziratot sok helyen átírta a saját felfogása szerint. A kettejük közti versengésről a következő, még az 1730-as évekből származó Artedinek tulajdonított mondatok is árulkodnak:
 
1 005

szerkesztés