„Globalizációellenesség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dj (vitalap | szerkesztései) |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:Demonstration 2004 AB.jpg|bélyegkép|Egy 2004-es [[Varsó|varsói]] tüntetés [[Lengyelország]] EU-s csatlakozása ellen.]]
A '''globalizációellenesség''', másképpen '''antiglobalizáció''' a [[globalizáció]] nevű világszintű egységesedési, univerzalizálódási folyamattal szembehelyezkedő politikai és társadalmi mozgalamak összege, illetve azoknak ideológiai alapja.
A globalizáció bírálói a kritikájukat több, összefüggő eszmére alapozzák. Közös pont a multinacionális vállalatok szabadkereskedelmi egyezményeken és a piaci dereguláción keresztül való, a munkavédelem, a környezet, és a nemzeti szuverenitás rovására lévő hatalomszerzésének ellenzése.<ref>{{Cite web |title=Antiglobalization {{!}} social movement |url=https://www.britannica.com/event/antiglobalization |work=Encyclopedia Britannica |accessdate=2019-11-29 |language=en}}</ref> A globalizáció nyomán keletkező állapotot [[Edward Luttwak]] román születésű stratéga „turbókapitalizmusnak”<ref>{{Cite book |last=Luttwak |first=Edward |title=Turbo-Capitalism: Winners And Losers In The Global Economy |language=angol}}</ref>, [[Soros György]] „piaci fundamentalizmusnak”<ref>{{Cite web |title=Soros György: a pénzügyi piacok instabilitása |url=https://www.portfolio.hu/gazdasag/20020906/soros-gyorgy-a-penzugyi-piacok-instabilitasa-23647 |work=Portfolio.hu |accessdate=2019-11-29 |language=hu}}</ref>, [[Susan Strange]] brit külpolitikai szakértő „kaszinókapitalizmusnak”<ref>{{Cite book |last=Strange |first=Susan |title=Casino Capitalism |language=angol}}</ref>, [[Benjamin Barber]] amerikai [[politológus]] pedig a globalizáció megtestesítőjének vélt McDonalds világszerte elterjedt gyorsétteremlánc után „McVilágnak” nevezte.<ref>{{Cite web |title=Jihad vs. McWorld |url=https://www.theatlantic.com/magazine/archive/1992/03/jihad-vs-mcworld/303882/ |work=The Atlantic |date=1992-03-01 |accessdate=2019-11-29 |language=en-US |first=Benjamin R. |last=Barber}}</ref>
Egyes, antiglobalizációsnak bélyegzett aktivisták és irányzatok nem utasítják vissza a globalizációt elméleti szinten, és pártolják a nagyobb mértékű integrációt, kulturális érintkezést, az univerzális emberi jogokat és a méltányos kereskedelmet, így alkalmatlannak tekintik a „globalizációellenes” jelzőt.<ref>{{Cite book |last=Stiglitz |first=Joseph |coauthors=Andrew Charlton |title=Fair Trade for All: How Trade Can Promote Development |language=angol |page=p. 54}}</ref>
== Globalizációval szembeni kritika ==
Elterjedt nézet a globalizációellenesség hívei körében, hogy az „elit” és az „uralkodó osztály” a világpiaci növekedést a saját meggazdagodása érdekében manipulálja. Gyanú tárgya a Bretton Woods-i egyezmény és utódjai, illetve a keretében létrehozott intézményrendszer.<ref>{{Cite web |title=Globalism's Discontents |url=https://prospect.org/api/content/5c7f8c19-353e-5a34-9b13-60fff86bfa73/ |work=The American Prospect |date=2002-01-05 |accessdate=2019-11-29 |language=en-us |first=Joseph |last=Stiglitz}}</ref>
=== A nemzetközi pénzügyi rendszer ===
14. sor:
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:Gazdaságpolitika]]
| |||