|
Arany János nevéhez fűződik a következő, noha eredetileg nem csacsipacsi céljából íródott:
-– Sás, kacsa, patkó, vályog<br />
-– Sáska csapat kóvályog
A csacsipacsit gyakran kérdés-kérdés– felelet formájában játsszák, ilyenkor a kérdező megadja a kezdőbetűket, és meghatározza a betűsor értelmét (például: európai főváros pályaudvarának halétkezdéje, B és CS). Amire a válasz: bukaresti csukaresti.
Az egyik leghosszabb csacsipacsi:
-– Buszon hatalmas vadász kalaposan tíkcsavart dug asztalába, s badar álma:<br />
-– Huszonhat alma s vad ászka lapos, antik, csavart dugaszt a lábasba darál ma.
A legesleghosszabb csacsipacsit egy Veres Pálné gimnazista találta ki kb. 1968-1968– ban, válaszul arra, hogy korpulens matematika tanára, aki órák alatt azzal szórakozott, hogy a tanulókkal csacsipacsit játszott, az osztály előtt megvádolta őt azzal, hogy egy csacsipacsit nem maga talált ki, hanem valahol látta, és el akarta sütni mint a sajátját. A gimnazista megszégyenítve érezte magát, és miután haza ment, mérgében kitalálta a következőt:
-– Elemel ébenfa lovat Tasmániai, s teneked Dreiser dőrén (jele gyenge) beszól: Galócák! Tolhasson kő, vesse<br />
-– el eme lében faló vatta, s mánia istene keddre is erdő rénje legyen, gebe szolga lócáktól hason kövesse!
Nem 100% tökéletes, o-ó, ö-ő elkerülhetetlen, tolhasson-hason lehetne tolhasson-hasson, de ugy nyelvtanilag rosszabbul hangzik.
| 