„Esztergom-Budapesti főegyházmegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
40. sor:
Központja [[1543]]-ig [[Esztergom]] volt. Amikor a város török kézre került, az érsekséget és a káptalant [[Nagyszombat (település)|Nagyszombatba]] költöztették. Az [[Esztergomi Főkáptalani Levéltár|Esztergomi Főkáptalan Levéltárá]]t az 1543-as ostromkor [[Sbardelatti Ágoston]] mentette meg. A központ [[1820]]-ban tért vissza Esztergomba.
Az egyházmegye területe az első századokban az ország jelentős részét magába foglalta. Kiterjedt [[Esztergom vármegye|Esztergom]], [[Nyitra vármegye|Nyitra]], [[Turóc vármegye|Turóc]], [[Árva vármegye|Árva]], [[Nógrád vármegye|Nógrád]], [[Gömör és Kishont vármegye|Gömör]], [[Liptó vármegye|Liptó]], [[Hont vármegye|Hont]], [[Bars vármegye|Bars]], [[Komárom vármegye|Komárom]], [[Zólyom vármegye|Zólyom]], [[Szepes vármegye|Szepes]], [[Abaúj-Torna vármegye|Torna]] [[vármegye|vármegyékre]] és a [[kunok]] földjére a [[Tisza]] partjain. [[1776]]-ban az egyházmegyéből kihasították a [[Besztercebányai egyházmegye|besztercebányai]], [[Rozsnyói egyházmegye|rozsnyói]] és [[Szepesi egyházmegye|szepesi püspökséget]]. Az egyházmegyét főszékesegyházi, nyitrai, nógrádi, gömöri, honti, barsi, komáromi, sasvári, zólyomi, tornai főesperességekre osztották fel, amelyekhez a pozsonyi és szepesi prépostok kerületei csatlakoztak. A plébániák száma ([[Pázmány Péter]] összeállítása szerint) meghaladta az ezret, s még a [[16. század]] közepe táján is megközelítette a kilencszázat. De a [[török hódoltság]], a [[protestantizmus]] terjedése és a belháborúk alatt számuk tetemesen megfogyatkozott. A [[17. század]] elején alig 100 [[Plébánia|plébános]] működött a megyében. Pázmány buzgalma lényegesen javított a helyzeten, mert 10 évvel halála után, [[1647]]-ben 185 plébános, 10 [[káplán]] és 21 [[licencia|licenciátus]] volt.
A [[20. század]] elején a megye az esztergomi, a budapesti és a nagyszombati kerületre (mindegyik élén érseki helynökkel), valamint nyolc főesperességre és 46 esperességre (akkori szóhasználattal: alesperességre) volt felosztva. A plébániák száma 478, a megyében működő papoké 776, más egyházi személyeké (apácák, papnövendékek) 2408 volt, a híveké pedig 1 196 186.
| |||