„Dóm tér (Szeged)” változatai közötti eltérés

[[Európa]] egyik legnagyobb mozgó szabadtéri színpadát és nézőterét sikerült itt kialakítani nyaranként, az első előadásra [[1931]]. [[június 13.|június 13-án]] került sor Magyar Passió címen. 20 év kihagyástól (1939-19591939–1959) eltekintve töretlen az itteni szabadtéri előadások sikere.<ref>[[Szörényi Levente -]]–[[Bródy János]]: [[István, a király]] c. rockoperája 1984 nyarán – második előadás – a szegedi Dóm téren aratott átütő sikert, ekkor indult el e rockopera diadalútjára.</ref>

== A Dóm tér épületegyüttes Szegeden (épült [[1929]]-–[[1932]]) ==

[[Fájl:Dóm tér kapuja (Szeged).jpg|bélyegkép|jobbra| A Dóm tér kapuja az Aradi vértanúk tere felől]]

[[Fájl:Szeged-dom-ter.jpg|bélyegkép|jobbra| A Dóm tér délkeleti oldal]]

[[Fájl:SzegedemlékcsSF.jpg|bélyegkép| Pantheon a Dóm tér nyugati oldalán]]

Három nagy egyéniség kellett ahhoz, hogy a szegedi [[Fogadalmi templom (Szeged)|Fogadalmi templom]] és az azt körülvevő Dóm tér épületegyüttes létrejöjjön, [[Klebelsberg KunóKuno]] kultuszminiszter, [[Glattfelder Gyula]] csanádi püspök és [[Rerrich Béla (műépítész)|Rerrich Béla]] műépítész. Legszebben [[Bálint Sándor (néprajzkutató)|Bálint Sándor]] néprajztudós és művészettörténész írta le a Fogadalmi Templommaltemplommal szinte összeforrt Rerrich Béla által tervezett és kivitelezett Dóm téregyüttes létrejöttét. Ez a téregyüttes a két világháború közti időszak egyik legszebb magyar építészeti alkotása.<ref>Bálint Sándor i. m.</ref> U alakban fogja közre a legartisztikusabb hazai modern térkompozíciót. Nyugati oldala a kollégium és a Gál Ferenc Főiskola , délnyugati sarka a püspöki palota, déli és keleti oldalán a [[Szegedi Tudományegyetem]] épületei és kutatóintézetei foglalnak helyet.

A klinker téglából készült együttest főleg az észak-európai országok téglaarchitektúrája ihlette, járt is korábban Rerrich Béla ezekben az országokban is építészeti tanulmányúton, tanulmányozta is a modern [[stockholmi városháza]] stílusát, de persze nincs szó közvetlen hatásról, a Dóm tér megalkotása a [[19. század]] történelmi stílusának legérettebb, legnemesebb, ''legegyénibb'' kifejezése. Az archaizálás itt szinte megfoghatatlan, mégis jelen van, az itt felépített épületek klinkerburkolatának komorságát az oszlopok és a részletek játékossága oldja fel.<ref>Déry Attila i. m. 190. o.</ref> Bálint Sándor [[Borbiró Virgil]]t<ref>Bierbauer (Borbiró) Virgil: A magyar építészet története. Budapest, 1937. 281. o.</ref> idézi: "A„A szegedi kísérlet elvitathatatlan sikere mellett is épp úgy önmagában való, egyszeri, alkotójának rendkívüli egyéniségéhez kötött mű maradt, mint [[Feszl Frigyes]] pesti Vigadója."”

Rerrich Béla művészi teremtőerejét a középkori mesterekre emlékeztető anyagtisztelettel és alázattal tudta párosítani, emlékeztet Bálint Sándor. Az alkotói művészet az utolsó percig, ott a kőművesek állásain is formálódott a kezében. Ő tervezte nemcsak az épületegyüttest, hanem a legkisebb [[iparművészet]]i feladatokat is. A helyszínen adta a legjobb iparosok kezébe a rajzokat, még a helyszínen is formálódott keze alatt az eszményi egész minden részlete. Érzékelte minden darab kő, [[üveg]], [[vas]] vagy sarok és sík helyzeti lehetőségeit. Meghitt és baráti volt együttműködése az iparosokkal, erről legendák keringtek később Szegeden. Bálint Sándor jóvoltából név szerint is ismerünk néhányat azok közül, akikkel Rerrich együtt dolgozott, köztük volt a budapesti Thék Endre, Seenger Béla, Forreider Béla, a szegedi Bille János, [[Kónya György]] műkovácsok, Kocsis Ferenc, Lengyel Lőrinc, Takács János, Erdélyi András. Nagyobb önállóságot csak [[Ohmann Béla]] (1890-19681890–1968) szobrász, Virágh Pál (vasmunkák kivitelezője) és Lenovszky György (kápolna festése) kaptak, de ők is Rerrich Bélával összhangban tevékenykedtek. Ohmann és Rerrich együttmunkálkodása teremtette meg [[Szent Gellért]] tömör alakját vagy a [[püspök]]i palota kerti részén lebegő Mária-szobrot.

Rerrich a Dóm tér építésével összefüggésben, [[1931]]-ben megtervezte a [[XI11. század]]ból származó [[Dömötör-torony]] felújítását és annak keresztény szimbólumokkal díszített vasajtaját. Szeged büszkesége, legrégibb emléke ez az kis román- és gótikus torony.

Kép:GateoftheCathedralUNJ.jpg| A [[Fogadalmi templom (Szeged)|Fogadalmi templom]] főbejárata a Dóm térről

Kép:HungarianPieta1956UNJ.jpg| ''Magyar pietapietà 1956'' [[Fogadalmi templom]] közelében a Dóm téren

Kép:SquareofSzegedUNJ.jpg| A Dóm tér keleti és déli oldala a [[Szegedi Tudományegyetem]] épületeivel

Kép:SzegedsquareUNJ.jpg| A Dóm tér nyugati oldala a Gál Ferenc Főiskolával, a kollégiumokkal és a [[Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár|Somogyi-Könyvtár]]ral

[[1978]]-–[[1984]] közt a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat a Dóm tér 1-41–4. sz. alatt, a Fogadalmi templom nyugati oldalán az altemplomhoz vezető bejárattal szemben megépítette a [[Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár]] és a [[Csongrád Megyei Levéltár]] épületét. Klinkertéglás borításával igyekezett alkalmazkodni a tér korábbi épületeihez, amelyeket Rerrich Béla épített. Szeged városa ápolja a nemes hagyományokat, de mindig rangsorolni kell, éppen mi a legfontosabb, éppen mennyire futja.<ref>Elmondható, hogy a város szépítésére és a hagyományok ápolására az anyagiak mindig szűkösek voltak, a monarchia idejében éppen úgy, mint napjainkban.</ref><br>[[2006]]-ban, az [[1956-os forradalom]] és szabadságharc]] 50. évfordulója alkalmából a Fogadalmi templom kertjében elhelyezték és felavatták [[Tóbiás Klára]] 1956-os alakos emlékszobrát.

*Déry Attila, MerényiAttila–Merényi Ferenc: Magyar építészet. Budapest, Urbino, 2000. 270 o. ill. {{ISBN|9630034905}} Rerrich Béláról ld. 43., 140., 148., 162., 164., 190.

*Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2000. 759 o. ill. {{ISBN|9637193286}} Dóm téregyüttesről ld. 375-376375–376. o.

*[[Somorjai Ferenc]]: Szeged. [A fényképeket kész., valamint a grafikákat rajz. Somorjai Ferenc.] ; [a térképeket rajz. Zsiga Attila László] 3. jav., bőv. kiad. (Ser. Panoráma : magyar városok, ISSN 0134-1812) Budapest, Medicina, 2002. 325 po. ill. Bibl. pp.&nbsp;316 o. {{ISBN|9632438604}} Püspöki palota ld. 69-7069–70. o.

*[[Bálint Sándor (néprajzkutató)|Bálint Sándor]]: Szeged városa. Szeged, Lazi Bt., 2003. 178 o. Rerrich Béláról és az ő Dóm téregyütteséről ld. 140-146140–146. o.

{{forrásokjegyzetek}}