„Albánia Határait Kijelölő Nemzetközi Bizottság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Belső hivatkozás
Kónitsza → Kónica, lásd WP:GÖRÖG
14. sor:
„Tudomásunkra jutott, hogy az albán területeket korábban elfoglaló görög hatóságok most uszítják és mozgolódásra bujtják fel a lakosságot. A görögök evakuálását megelőző túlkapásokat és rombolást jól ismerjük [[Macedónia]] és [[Trákia]] példáján. Egész falvakat telepítenek ki, hogy az igazságot meghamisítsák a határbizottság előtt. Arra kérjük, hogy a brit kormány figyelmét minderre felhívva tegyék meg a megfelelő lépéseket nemzettársaink élete és vagyona védelmében.
 
[[Korça]]i, [[kolonja]]i, [[leskovik]]i, [[KónitszaKónica|konicai]], rogoui, [[përmet]]i, [[gjirokastra]]i és [[delvina]]i menekültek nevében: [[Idhomene Kosturi]] és [[Stavri Karoli]]”<ref>Durham 2001:34.</ref>
}}
A határbizottság két csoportra osztva végül csak októberben kezdte meg a munkát: a bizottság egyik része október 16-ától a délkeleti [[Kolonja]] vidékétől haladt a [[Jón-tenger]]ig, míg az északi határvonalat az [[Ohridi-tó]] partján fekvő [[Lin (Korça)|Lintől]] [[Shkodra]] felé haladó bizottsági tagok járták be október 18-a után.<ref>Durham 2001:39.</ref> A hónap végére nyilvánvalóvá vált, hogy az okkupált területek görög adminisztrációja mindent elkövet, hogy a határkijelölés munkáját ellehetetlenítse.<ref>Pearson 2004:49; Elsie 2010:199.</ref> [[Olaszország]] és az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] – a többi nagyhatalom tudta nélkül – diplomáciai jegyzékben tiltakozott a görög kormány és hivatalos szervek hozzáállása miatt. Szóvá tették, hogy a bizottság rossz tapasztalatokat szerzett, egyes görög agitátorok igyekeztek megakadályozni, hogy a bizottság az albán lakossággal találkozzék, felmérhesse helyzetüket és érzelmeiket. Esetenként az albán lakosságot ideiglenesen elszállították, és helyükbe szomszédos falvak görögjeit hozták a határbizottsági látogatás idejére. Arról is tájékoztatták a görögöket, hogy utasításukra a határbizottság olasz és osztrák–magyar delegáltjai minden olyan településre albán többségűként tekintenek, ahol azt tapasztalják, hogy görög részről akadályozzák vagy megnehezítik a munkájuk elvégzését. Egyúttal felszólították a görög kormányt, hogy csapataikat legkésőbb az év végéig vonják ki a már augusztusban Albániának ítélt területekről.<ref>Durham 2001:33; Pearson 2004:49–50.</ref> A határbizottság munkájának nehézségei a többi nagyhatalom előtt is ismertek voltak, ezért végül a brit kormány a többi nagyhatalom támogatása mellett azt javasolta, hogy a helyszíni munkát függesszék fel, és a bizottság térképek és demográfiai adatok alapján végezze el a déli határ kijelölését. Október 31-én a bizottság elhagyta Albániát és [[Firenze|Firenzébe]] tette át székhelyét, ahol a helyi katonai földrajzi intézet segítségével folytatták a munkát.<ref>Pearson 2004:50.</ref>
 
1913. december 13-áig a határbizottság elvégezte a déli államhatárok kijelölésének munkáját, amelynek eredményeit a december 17-én kelt, [[firenzei egyezmény]]ként ismert dokumentumban foglalták össze.<ref>Pearson 2004:52; Elsie 2010:199.</ref> A döntés értelmében a két ország között húzódó határ követi a [[Szarantáporosz]] folyó medrét a [[Vjosa]] völgyéig, majd onnan az Ohridi-tóig úgy alakították ki a határvonalat, hogy [[Saranda]], [[Delvina]], [[Gjirokastra]], [[Tepelena]], [[Përmet]], [[Leskovik]] és [[Korça]] körzetei Albániához kerültek, ugyanakkor [[KónitszaKónica|Konica]] és [[Joánina|Janina]] városai Görögországéi lettek.<ref>Pearson 2004:52; Elsie 2010:199.</ref> A döntéssel mintegy 16 ezer görög ajkú népesség marad albán fennhatóság alatt, ugyanakkor a Görögországhoz került [[çamëria]]i területeken 80 ezer albán élt 10 ezer görög mellett.<ref>Pearson 2004:52.</ref> A görög kormány elutasította a firenzei egyezmény elfogadását (ahogy az albánoknak ítélt területek katonai kiürítését is), az albánok viszont aláírták.<ref>Pearson 2004:52.</ref>
 
== Jegyzetek ==