„Csillagászati színképelemzés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Lásd még fejezetcím módosítás az ajánlás szerint AWB |
|||
3. sor:
A '''színképelemzés''' vagy '''spektrumanalízis''' az összetevőire bontott [[elektromágneses sugárzás]], a színkép vizsgálatát jelenti. A színképelemzéssel foglalkozó tudományágat [[spektroszkópia|spektroszkópiának]] nevezzük.
A [[csillag]]ok atmoszférájának az összetételére és a [[fizika]]i állapotára vonatkozó ismereteinket a '''csillagászati színképelemzés''' eredményei tették lehetővé. (Az általános értelemben vett színképelemzéshez lásd: [[Spektroszkópia]].) A [[csillagászat]]i színképelemzés során megvizsgálják az egyes [[hullámhossz
== A csillagászati színképelemzés története ==
85. sor:
|}
A ''spectrum'' kifejezést [[Isaac Newton|Newton]] használta először annak a jelenségnek a megfigyelése kapcsán, hogy a napfény egy prizmán áthaladva színekre bomlik. Bár erről a felfedezésről egy kézírásos dokumentum szerint a [[Royal Society]]nek 1672-ben számolt be először, egy korábban megírt leveléből a fehér fény színekre bontásának felfedezését 1666-ra tehetjük. A Nap fényében láthatatlanul jelenlévő színekre használta a latin eredetű ''spectrum'' szót.<ref>http://uni-leipzig.de/~energy/pdf/freuse1.pdf</ref> Felfedezéséről és észrevételeiről később az [[1704]]-ben megjelent ''Optika'' című művében is írt, ahol tisztázta a színek természetét.
A [[18. század]] elején többen ([[René Descartes|Descartes]], [[Robert Hooke|Hooke]], [[William Herschel|Herschel]]) is kísérleteztek a Nap fényének felbontásával. A jelenség behatóbb tanulmányozása [[William Hyde Wollaston|Wollaston]] ([[1766]]–[[1828]]) nevéhez fűződik, aki rést is alkalmazott a kísérleteinél, és elsőként fedezte fel a napszínkép abszorpciós (elnyelési) vonalait. Szám szerint 7 spektrumvonalat figyelt meg – köztük a [[Nátrium|Na]]-kettős vonalát (dublett) –, jelentőségüket azonban nem ismerte fel. Ez egy [[németek|német]] fizikus, [[Joseph von Fraunhofer]] ([[1787]]–[[1826]]) nevéhez köthető. Fraunhofer építette meg az első [[spektroszkóp]]nak nevezett eszközt, ebben a [[diszperzió|diszperzív]] optikai elemként használt prizmán és a résen kívül kollimátorlencse is volt a fény útjában, ez gyűjtötte össze a fénysugarakat. Ezzel a berendezéssel Fraunhofer a [[Nap]] spektrumában mintegy 600 vonalat (mai néven [[Fraunhofer-féle vonalak]]) talált; melyek közül 350-nek a pontos pozícióját is meghatározta, kiszámítva az általuk kitakart színek [[hullámhossz]]át. Ezzel [[1814]]-ben megszületett a csillagászati spektroszkópia.
545. sor:
'''V. Spektroszkópiai parallaxis'''. Meghatározott színképtípushoz ([[csillagászati színképosztályozás|MKK-féle osztályozási rendszer]]) többé-kevésbé (általában kettes faktornál kisebb bizonytalansággal) meghatározott [[abszolút fényesség]] tartozik. Az egyéb spektrális paraméterek alapján az [[abszolút fényesség]] meghatározása tovább finomítható. Ezt összevetve a csillag látszó fényességével, meghatározhatjuk annak távolságát. Az ilyen módon kapott távolságot (vagy parallaxist) nevezzük spektroszkópiai parallaxisnak. Ennek meghatározásában további nehézséget jelent, hogy a G, K és M [[Csillagászati színképosztályozás|színképosztályú]] csillagok között vannak óriások és törpék is. A színképtípus tehát nem határozza meg egyértelműen az abszolút fényességet. Ehhez szükség van a [[luminozitás]]i osztály megállapítására is, ami többek között meghatározható az adott csillag légkörében uralkodó [[nyomás]]ból.
==
* [[Nap]]
* [[csillag]]
| |||