„Természetvédelem” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a (Sor)szám és pontja utáni szóköz pótlása kézi ellenőrzéssel + kapcsolódó javítások |
a Lásd még fejezetcím módosítás az ajánlás szerint AWB |
||
7. sor:
A természetvédelem éppen ezért nem azonos a [[környezetvédelem]] fogalmával, bár a két tevékenység között jelentős átfedés van. A környezet- és természetvédelmi tevékenység csak egymást kölcsönösen feltételezve és kiegészítve lehet hatékony.
A környezetvédelem az a társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben saját maga által okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul.
A természetvédelmi tevékenység középpontjában [[környezet|"rendszerként"]] a [[bioszféra]] áll. A természetvédelmi tevékenység elsősorban a természeti területekre és vadon élő fajokra fókuszál.
14. sor:
A környezet- és természetvédelem a globális ökológiai problémákból adódó legkirívóbb jelenségek megelőzésére, a károk enyhítésére irányuló speciális emberi tevékenység. Önmagában nem jelent (és nem is jelenthet) garanciát a problémák kiküszöbölésére, hiszen arra az emberi társadalom és a globális gazdaság egésze hatással van. Minthogy a Bioszféra természeti folyamatai ([[Éghajlat|klíma]], [[biogeokémiai-ciklusok]] …) is globálisak, alacsonyabb térbeli léptékben gondolkodva éppen a legfontosabb összefüggések vesznek el. Minthogy a természeti-, társadalmi- és főként a gazdasági folyamatok is globálisak, ezért súlyos veszélyeket rejt magában, ha a közigazgatás és a jogrendszer a jelenlegi regionális és lokális szinten marad, mert akkor a demokratikus politikai hatalom illuzórikussá válhat a multinacionális gazdasági érdekcsoportok hatalmával szemben. A természetvédelem, [[környezetvédelem]], (és persze a [[közegészségügy]], köz[[oktatás]]ügy) érdekei csak egy nemzetközi összefogással megteremtett demokratikus politikai hatalom birtokában érvényesíthetők a profit-típusú érdekekkel szemben.
A természetvédelmi erőfeszítések (még ebben az erősen leszűkített értelmezésben is) jelentős anyagi ráfordításokat igényelnek/igényelnének. Ezeket a pénzbeli ráfordításokat jelenleg lokálisan (a társadalom helyi közösségeinek) kell előteremteni, a ráfordítások elmaradása esetén megmutatkozó kár viszont az egész emberi társadalmat (globális léptékben) érinti. A természet közvetlen károsításával kapcsolatos károk nagyrészt szintén ennek megfelelően fejtik ki hatásukat. A természet védelmével kapcsolatos kötelezettségek éppen ezért, részben a hazai vonatkozású joganyagból, másrészt nemzetközi egyezményekből következnek
Néhány különösen fontos nemzetközi egyezmény:
51. sor:
*A bioszféra szolgáltatásait az eltérő élőhelyeken felismerhető élőlényközösségek (biomok, társulások…) együttesen, egymással kölcsönhatásban nyújtják.
*Egy adott élőlényközösség által nyújtott szolgáltatás volumene, az élőlényközösség típusától függ és annak térbeli kiterjedésével (területével) arányos.
*Egy adott élőlényközösség sérülésének vagy megsemmisülésének hatása a globális ökoszisztéma folyamatain keresztül (biogeokémiai ciklusok, globális légkörzés stb.) az emberi társadalom egészére fejti ki hatását, így a lokális károsodás és annak hatásai, egy bonyolult ökológiai hatásláncon keresztül, térben és időben diffúz módon jelentkeznek, gyakran az eredeti károsodás helyszínétől távol.
Fentieket több nézőpontból kiindulva is könnyen beláthatjuk, igazolásukra most csupán néhány alapvető tényt említünk:
79. sor:
e) a társadalom, annak csoportjai vagy az egyének életkörülményeinek romlásában kifejeződő nem vagyoni kárt foglalja magában.
Ez a törvényben rögzített logikai struktúra a természetes- vagy jogi személyeket ért károsodások kapcsán kialakult szempontrendszert követi.
Amikor azonban az ügyész a Tvt. 60. §-ban, valamint a 81§ (4) bekezdésében foglalt feladatának eleget téve, lényegében a „társadalom képviseletében” („a köz érdekében”) nyújt be kártérítési keresetet, akkor ez a helyzet nehézzé teszi az egyes kárelemek világos elkülönítését és az elkülönített komponensek jogi minősítését.
Élővilág-védelmi és ökológiai szempontból, egy élőhely és élőlényközösség vonatkozásában elkövetett természetkárosítás legnagyobb mértékben azáltal okoz kárt a társadalomnak, hogy a károsodás következtében az ún. bioszféra-szolgáltatások sérülnek. Az elmaradt (kieső) bioszféra szolgáltatások értékének meghatározása vagy szakértői becslése az ökológiai közgazdaságtan területén kialakult módszertan segítségével történhet [3, 4, 5, 8, 11, 13]. Ennek az elmaradt szolgáltatásnak az értéke logikailag a Ttv 81. § (2) b) pontban felsorolt elmaradt haszonnak (mint közismert vagyoni kár típusnak) felelne meg. Tekintve azonban, hogy ez a kár az emberi társadalom egészét érinti, így az egyes emberekre mintegy a „társadalom működésének rendszerén” átszűrődve érkezik el, ennek következtében gyakorlatilag nem vagyoni kárként jelenik meg. Nyilvánvaló, hogy ez a kár komponens egyúttal „a természeti állapot és minőség károsodásából ered” így a (2) bekezdés d) pontjához is tartozna, ugyanakkor teljesen nyilvánvaló, hogy végső soron a „társadalom, (…) életkörülményeinek romlásában” fejeződik ki, így a (2) bekezdés e) pontjában foglalt nem vagyoni kár fogalmától sem különíthető el.
96. sor:
A bioszféra szolgáltatásai hagyományos felfogás szerint ún. externáliák, amelyeket általában, mint pénzben nem kifejezhető „nem vagyoni érték” vesznek figyelembe. Ennek megfelelően ezek a nem vagyoni értékek a [[GDP]]-ben sem játszanak szerepet. A környezetvédelem és élővilág-védelem eminens érdeke azonban, hogy ezeket a nem vagyoni jellegű értékeket is törekedjünk a hagyományos értelemben vett vagyoni erőforrásokhoz hasonlóan pénzben kifejezni. Erre az élővilág-védelem egy fontos módszertani segédtudományt az ún. ökológiai közgazdaságtant hívja segítségül.
A bioszféra-szolgáltatások gazdasági értékét az ökológiai közgazdaságtan eszközei alapján határozhatjuk meg (Standovár-Primack 2001, Kerekes-Szlávik 1996). A szakirodalomban fellelhető különböző számítási módok eltérnek ugyan egymástól, de segítségükkel az érték tartomány behatárolható. Constanza et al 1997 munkája a bioszféra szolgáltatásainak globális értékét 32 000 [[milliárd]] (32 [[billió]]) US$/év-ben határozza meg és egyúttal az egyes ökoszisztéma típusok hektáronkénti éves értékeit is tartalmazza.
Tekintetbe véve, hogy a világ összesített GDP-jét (ugyanezen forrást alkalmazva) 18 billió US$-ra tehetjük, ebből is könnyen megállapítható, hogy az emberi társadalmak teljes függőségben vannak a természetes ökoszisztémáktól. (Mivel a bioszféra-szolgáltatások teljes megszűnésével az emberiség azonnal kihalna, így ilyen esetben a globális GDP is nullává válna. A Bioszféra-szolgáltatások globális értékének becslésére tehát jó alsó korlát a globális GDP.)
124. sor:
</poem>
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Magyarország védett természeti értékeinek listája]]
* [[Természetvédelem Romániában]]
| |||