„Négyelés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A négyelés eredete: Commonsba áthelyezett kép |
a Lásd még fejezetcím módosítás az ajánlás szerint AWB |
||
10. sor:
}}
A '''négyelés''' a [[pajzs (heraldika)|pajzs]] vagy a [[mező (heraldika)|mező]] [[osztás (heraldika)|osztás]]a egy vízszintes és egy függőleges [[osztóvonal]]lal négy egyforma mezőre. Nem tévesztendő össze a [[negyedelés]]sel, mely a hűbéri és rokoni heraldika eljárása ezen viszonyok [[címertan]]i kifejezésére. Változata a [[harántnégyelt]] pajzs. A többszörös vágás és hasítás [[sakkozott]] pajzsot eredményez.
A német heraldikában a négyelt kifejezés (geviert) olyan pajzsot takar, ahol az egymással szemben álló mezők azonos színűek. A mezőkben általában egy [[fémek (heraldika)|fém]] és egy [[színek (heraldika)|szín]] váltakozik. Ez a típus a leggyakoribb, de van három- és négyféle [[borítás]]ú alap (négyelés) is.
21. sor:
== A négyelés eredete ==
A kétféle borítású négyelt pajzs (azaz mesteralak) már a heraldika első évszázadában megjelent, melyre Magyarországon is van korai példa, míg a címerábrákat is tartalmazó külön címerek egyesítése négyelt pajzsban a 13. század elejétől fordul elő. Ha a pajzsban önálló címereket egyesítettek, [[negyedelés]]ről (de: Quadrierung) van szó.
Kezdetben csak [[egyszerű címer|egyszerű]], azaz osztatlan [[címer]]ek léteztek. A négyelt pajzsok a rokoni heraldika hatására terjedtek el széles körben. Kasztília és León címerét először 1230 körül egyesítették egy pajzson, kasztíliai Ferdinánd (1217-1252) címerében, hogy kifejezzék vele a két tartomány kivételes helyzetét királyságon belül. A korai négyelések tehát tulajdonképpen [[negyedelés|negyedelt]] pajzsok.
Magyarországon a négyelés a 15. században terjedt el. Kivételes esetben azonban négyelt pajzsot használt Károly Róbert (1307-1342) király is egyik pénzérméjén (1. és 4. mező liliom, 2. és 3. sávok). Ez Martell Károly címerének a hatását tükrözi. Az Anjou királyok inkább a [[hasított]] pajzsot használták a liliomokkal és a sávokkal. A 13. században, elsősorban az uralkodói címereken jelent meg a [[hasított]] címer (az uralkodó címere a jobb oldali, feleségéé a bal oldali mezőben).
A felsőszentkirályi kun övön (1350 körül) is négyelt címerpajzs látható. Feltételezhető, hogy a veretek készítője ismert valamilyen angol címerkönyvet, mert az egyik veret címerképei, a [[pólya (heraldika)|pólya]] fölött és alatt egy-egy [[szarufa]] kizárólag az angol heraldikában volt gyakran használatos és a 13. századtól több címerkönyvben is előfordult. Matthew Paris címerkönyvének fenti lapján az utolsó előtti sor elején kettő is
<gallery perrow="5">
34. sor:
Fájl:Zománczos_korong_az_Árpád-korból.jpg|A pecsétkép ugyanezen farkasra támadó oroszlánja megtalálható egy Árpád-kori (talán 12. századi) zománcos korongon is
Fájl:Károly_Róbert_négyelt_címere.PNG|Károly Róbert négyelt címere pénzérmén. Ez már valódi négyelt címer
Fájl:Az_Anjou-Árpádházi_címer.JPG|Az Anjouk által használt szokásos [[negyedelt]] (hasított) címer az Árpádok sávjaival, a [[Képes krónika|Képes krónikából]]
</gallery>
64. sor:
</gallery>
==
*[[heraldika]]
*[[negyedelés]]
| |||