„Szlezák László” változatai közötti eltérés

a
kieg+ref
(kieg+forrás, +1kép)
a (kieg+ref)
'''Szlezák László''' ([[Ispáca]] (Pozsony vármegye), [[1870]]. [[augusztus 9.]] – [[Budapest]], [[1953]]. [[augusztus 9.]]) a legkiválóbb [[20. század]]i magyar [[harangöntés|harangöntők]] egyike, a leghíresebb magyar harangöntő.
 
Az ő nevelt fia volt [[Gombos Lajos]], majdakitől apáról fiúra szállt tovább a mesterség. A családi hagyomány ma is folytatódik a harangöntő dinasztia két tagjával, az apával, [[Gombos Miklós]]sal és fiával, [[Gombos Ferenc (harangöntő)|Gombos Ferenccel]].
 
== Életpályája ==
Gyárát 1944 szeptemberében lebombázták, amit követően fiával saját kezűleg építette fel új műhelyét. A háború utáni első, 700 kilogrammos harangot hulladékbronzból öntötték a Béke téri [[Szent László-templom (Angyalföld)|Szent László-templom]] számára.
 
1953-as haláláig – becslések szerint – több, mint 5000 [[harang]]ot öntött. Az [[első világháború]]ban hadi célokra lefoglalt harangok túlnyomó ő öntötte újra, de a [[második világháború]] után haláláig is öntött még harangokat. Műhelyét 1951-ben államosították, ekkor már sokat betegeskedett. Halála után, 1955-ben meg is szűnt. 1960-tól mostohafia, Gombos Lajos lett a harangöntő. A családi hagyományt a Gombos-dinasztia következő tagjai, azóta[[Gombos apárólMiklós]] fiúraés szállfia, a[[Gombos Ferenc (harangöntő)|Gombos harangöntésFerenc]] Magyarországonfolytatják.<ref>http://talita.hu/magazin/harangoentes-magyar-mestereknel/</ref>
 
Unokaöccse [[Szlezák Rafael]] is harangöntő volt, aki évtizedeken át keze alatt dolgozott.<ref>Horváth Csaba: [http://rakospalotaanno.hu/2018/11/30/szlezak-rafael-a-harangonto/ Szlezák Ráfael, a harangöntő] (eredeti megjelenés: Helyem Házam Palotám 2018. évi 4. szám), rakospalotaanno.hu - 2018. november 30.</ref>
 
== Nyughelye ==