Wikipédia

„Sluysi csata” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1339–1340 stb.
57. sor:
Áprilisra indulásra készen állt a több kikötőben összegyűlő flotta, de a támadást elhalasztották. Májusban hírek érkeztek arról, hogy a franciák megtámadták Hainault-t, és a kontinensi szövetségesek angol segítséget kértek. Május 4-ére csak a flotta egy része érkezett meg a kijelölt helyszínre, Sandwich közelébe. Az indulást ismét lefújták. Május 16-án összeült a királyi tanács, és június 12-ét jelölte meg a hajók összegyűlése határidejének. Június 4-én Eduárd ismét találkozott tanácsadóival. Úgy látták, hogy a hajók erre az időpontra sem érkeznek meg, és úgy határoztak, kisebb flottát indítanak útnak szövetségeseik megsegítésére.{{refhely|Douglas Sterling}}
 
A franciák értesültek a készülő invázióról, és a hajóhadat, mivel sem angol vizeken, sem a francia partok közelében nem tudta volna megzavarni az angolokat, Flandriába küldték, hogy megakadályozza a partraszállást, és támogassa a szárazföldi[[Németalföld]]re erőktámadó támadását Németalföldszárazföldi ellenerőket. Május 26-án a had kihajózott [[Harfleur]]ből. A flotta 202 hajóból álltː hét királyi vitorlásból, hat gályából, 22 evezős bárkából és 167 besorozott kereskedelmi hajóból. Mire a kisebb angol flotta kifutott, a franciák már elhaladtak [[Calais]] mellett.{{refhely|Douglas Sterling}} A hajóhadat Hugues Quiéret és Nicolas Béhuchet admirális irányította.{{refhely|British Battles}}
* hét királyi vitorlás,
* hat gálya,
* 22 evezős bárka és
* 167 besorozott kereskedelmi hajó.
 
Mire a kisebb angol flotta kifutott, a franciák már elhaladtak [[Calais]] mellett.{{refhely|Douglas Sterling}} A hajóhad vezetését a [[VI. Fülöp francia király|király]] két közismerten bátor lovagra, [[Hugues Quiéret]]re és [[Nicolas Béhuchet]]-re bízta.{{refhely|British Battles}}
Június 8-án a franciák elérték Sluyst. Elfoglalták Cadzand-szigetet, majd lehorgonyoztak a Zwin-folyón, szemben Sluys kikötőjével. A hír gyorsan terjedt és pánikot okozott a part menti városokban. Az angol kormány két nap múlva értesült a francia hajóhad felvonulásáról. A király több tanácsadója – köztük Stratford érseke, a kancellár – úgy vélte, hogy nincs esélyük egy ekkora flotta ellen. Az érsek soha nem támogatta Eduárd expedíciós terveit, mert féltette az angol partokat, a flottát, a kincstárt és magát a királyt. Eduárd azzal gyanúsította meg kormánya tagjait, hogy meg akarják rémiszteni.{{refhely|Douglas Sterling}} ▼
 
▲Június 8-án a franciák elérték Sluyst. Elfoglalták [[Cadzand-szigetetsziget]]et, majd Sluys kikötőjével szemben lehorgonyoztak a [[Zwin-folyón,]] szemben Sluys kikötőjévelfolyón. A hír gyorsan terjedt és pánikot okozott a part menti városokban. Az angol kormány két nap múlva értesült a francia hajóhad felvonulásáról. A király több tanácsadója – köztük [[John de Stratford]] [[canterbury]] érsekeérsek, a kancellár – úgy vélte, hogy nincs esélyük egy ekkora flotta ellen. Az érsek soha nem támogatta Eduárd expedíciós terveit, mert féltette az angol partokat, a flottát, a kincstárt és magát a királyt. Eduárd azzal gyanúsította meg kormánya tagjait, hogy meg akarják rémiszteni.{{refhely|Douglas Sterling}}
''„Átszelem a tengert, és azok, akik félnek, itthon maradhatnak”'' – mondta az uralkodó, aki elhatározta, nem hagyja magára szövetségeseit. A kancellár lemondott, utódja fivére, Robert, Chichester püspöke lett. Sikerült Eduárdot rábeszélni az indulás néhány napos elhalasztására, hogy több hajóval bonthasson vitorlát. Úgy döntöttek, a hajók nem visznek magukkal lovakat, hogy több gyalogos férjen el rajtuk. A kikötőket arra utasították, hogy minden 40 tonnánál nehezebb hajót szolgáltassanak be.{{refhely|Douglas Sterling}}▼
 
▲''„Átszelem a tengert, és azok, akik félnek, itthon maradhatnak”'' –— mondta az uralkodó, aki elhatározta, hogy nem hagyja magára szövetségeseit. A kancellár lemondott, utódja fivére, [[Robert, ChichesterStratford]] [[chichester]]i püspökepüspök lett. Sikerült Eduárdot rábeszélni az indulás néhány napos elhalasztására, hogy több hajóval bonthasson vitorlát. Úgy döntöttek, a hajók nem visznek magukkal lovakat, hogy több gyalogos férjengyalogosnak ellegyen rajtukhely. A kikötőket arra utasították, hogy minden 40 tonnánál nehezebb hajót szolgáltassanak be.{{refhely|Douglas Sterling}}
 
== A csata ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sluysi_csata”