„A Karib-térség történelme” változatai közötti eltérés

A karibok kormányzata sokkal decentralizáltabb volt, mint az aravakoké. Mindegyik falu önálló volt és egy vagy több – a közösség által választott – harcos töltötte be a vezető szerepet. A karib férfiak az idejüket vadászattal, halászattal és a katonai gyakorlatokkal töltötték, míg az asszonyok végezték a többi munkát. Mindkét törzsnél szétválasztották a nemek között a munkát, de ez a munkamegosztás a karibok között sokkal merevebb volt, mint az aravak társadalomban. Mindkét esetben a nők készítették az ételeket, szőtték az öltözékeket, fonták a kosarakat és készítették cserép edényeiketcserépedényeiket, valamint karban tartottákkarbantartották a conuco-t. Az aravak asszonyok viszonylagosan egyenlőek voltak sok területen a férjükkel, nem választották őket külön a családtól a házasság előtt. A [[szüzesség]] nem volt fontos számukra, az aravak férfiak kedvelték a gyakorlattal rendelkező asszonyokat.

A karib férfiak egy közösségben laktak, s a feleségek külön éltek másik kunyhókban. Az asszonyokat úgy kezelték, mint a szolgákat, akik öltöztették és etették férjeiket, takarították házukat, hordozták a terheket, s a földeken dolgoztak.

A karib emberek gyakorlott csónak építőkcsónaképítők voltak, s félelem nélküli harcosok, akik szinte mindig legyőzték az aravak indiánokat, és jelentős sikereket értek el a fehérekkel szemben is. Számukra a katonai gyakorlat végzése művészetnek, vagy sportnak számított, s jelentős időt töltöttek a harcmodor fejlesztésére.