„Röszke vasútállomás” változatai közötti eltérés

Az állmást a [[Alföld–Fiumei Vasúttársaság]] építtette a Szeged-Rókus és Zombor közötti vonalszakasz részeként, a forgalom számára [[1869]]. [[november 11]]-én nyílt meg. A trianoni békediktátum következményeként a [[Szabadka]] és [[Szeged]] közötti vasútvonal határállomása lett. Ez a helyzet a [[második világháború]] után konzerválódott, a vonal szerepe ekkortól kezdve egyre periférikusabbá vált. A vasútállomáson az 1960-as évek végéig jelentősnek mondható teherforgalom zajlott, aztán a szállítmányokat közútra terelték. 1971-ben az állomáson megszűnt a személyforgalom, ettől kezdve két évtizeden keresztül csak a határt itt átlépő kis számú vonat érintette Röszkét. Az állomás a személyforgalom számára [[1988]]-ban nyílt meg újra, amikor Szeged és Szabadka között újra elindultak a vonatok. Az állomás szerepeebben ekkortólaz szinteidőszakban kizárólagjobbára az egyre csökkenő kishatárforgalom bonyolítására korlátozódott. Voltak ugyan alkalmak, amikor a vasút jobban ki akarta használni a röszkei határállomás adottságait, ám ezek nem voltak tartós próbálkozások. (Az 1993-'94-es menetrendi idényben például itt lépte át a határt a [[Moszkva]] és [[Belgrád]] között közlekedő Puskin éjszakai gyorsvonat.<ref>{{cite web| url = https://www.vagonweb.cz/razeni/vlak.php?zeme=MAV&kategorie=G&cislo=488/10&nazev=Puskin&rok=1994| title = 488/10 Puskin | accessdate = 2020-01-10| publisher = VagonWEB| language = cseh}}</ref><ref>{{cite web| url = https://www.vagonweb.cz/razeni/vlak.php?zeme=MAV&kategorie=G&cislo=9/489&nazev=Puskin&rok=1994| title = 9/489 Puskin| accessdate = 2020-01-10| publisher = VagonWEB| language = cseh}}</ref>) A személyforgalom csökkenése ellenére a határátmenet és a röszkei állomás forgalma két és fél évtizeden keresztül fennmaradt. [[2010]]. [[március 11]]-től kezdve a szerb vasút által biztosított járatok (műszaki alkalmatlanságuk miatt) nem léphettek be [[Magyarország]]ra, így Röszke átszálló határállomássá vált, ahol az utazóknak az egyik vonatról át kellett szállniuk a másik ország vonatairavonatára.

A [[Európai migrációs válság|2015-ös migrációs válság]] kiemelten érintette a Szeged–Szabadka-vasútvonalat. A vasút röszkei szakasza volt a határzáron nyitva maradt utolsó kapu, amelyen 2015 szeptemberében több tízezren próbálták meg átlépni a határt. A balesetveszély miatt a vasút leállította a határátmenet forgalmát, [[augusztus 28]]-tól Röszke végállomás lett. Ezzel egy időben az állomás forgalma elképesztő mértékben felpörgött, innen indultak útnak a migránsokat elszállító szerelvények. Szeptember 15-én Röszkéről kiindulva tolták a helyére a határt végérvényesen lezáró tehervagont. A határt át nem lépő belföldi személyvonatot október 31-ig közlekedtette a magyar vasút, majd a kis számú utasra hivatkozván a járatot megszüntették. [[2015]]Az állomáson utoljára 2016. február 24-tőlén kezdvejárt azvonat, állomásonamikor a személyhatárszelvényt éslezáró teherforgalomtehervagont iselvontatták.<ref>{{cite szünetelt,web| url = https://www.delmagyar.hu/szeged-es-kornyeke/csorgo-huzta-ki-a-mad-max-vagont-roszkenel-a-keritesbol-1525147/| title = Csörgő húzta ki a Mad Max-vagont Röszkénél a kerítésből| accessdate = 2020-01-10| author = Segesvári Csaba| date = 2016-02-25| publisher = Délmagyarország| language = magyar}}</ref> Ezután az állomást csak a pályafenntartás kis számú pályabejárása érintette.