„Ópium” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Bamboe-opium-pijp-Amsterdam-Pipe-Museum-2.jpg|200px|bélyegkép|Bambuszból készült pipa ópiumszíváshoz, az ópiumélvezők apró ópiumgolyócskákat tettek a pipa nyílásába, majd meggyújottákmeggyújtották<ref>http://www.huszadikszazad.hu/tudomany/az-edes-mereg</ref> ]]

Az ópium évezredek óta használatos nyugtató, fájdalomcsillapító szer. A 17. század végéig szinte minden fájdalomcsillapító készítményben szerepelt. A görög és római orvosok már gyakran használták, egyes népek csodatévő erőt tulajdonítottak neki. 1805-ben Friedrich Wilhelm Adam Sertürner vonta ki a mákból az ópium fő hatóanyagát, egy rendkívül erős fájdalomcsillapítót, a morfint. Ezt tekintjük az első ópium-alkaloidnak. 25 különböző alkaloidot tartalmaz. A 19. században az ópiumot társadalmilag elfogadott módon laudánum formájában fogyasztották: alkoholos oldat (tinktúra), 10 százalék ópium tartalommalópiumtartalommal, fahéjjal vagy sáfránnyal ízesítve.<ref>Szécsi Noémi: [http://halcsontosfuzo.reblog.hu/nelkulozhetetlen-haziszer-az-opium-a-19-szazadban Nélkülönözhetetlen háziszer: Az ópium a 19. században] {{Wayback|url=http://halcsontosfuzo.reblog.hu/nelkulozhetetlen-haziszer-az-opium-a-19-szazadban |date=20171206203735 }}, Halcsontos fűző blog,

[[Fájl:Opium poppy (post harvest).jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Zöld mákgubó ópium aratásópiumaratás után]]

Napjainkban az ópiumtermelés legnagyobb része [[Afganisztán]]ra, [[Mianmar]]ra és [[Laosz]]ra koncentrálódik. Afganisztán GDP-jének 50%-át a kábítószer-termelés adja. Afganisztán mára a világ második legnagyobb kábítószer-termelő vidékévé vált. [[Irán]]nal és [[Pakisztán]]nal az ''Aranyfélhold (Golden Crescent)'' ópiumtermelő övezetet alkotják. A [[tálib]] rezsim csak a szer fogyasztását tiltotta, az előállítást nem, sőt a termelt árura 10%-os adót is kivetett. A tálib rezsim megdöntése után a nyugati államok célul tűzték ki a termelő területek megsemmisítését. A fellépések ellenére a kábítószert előállító földterületek nagysága tovább növekszik, és bár tetemes mennyiséget foglalnak le az afgán-''–''iráni határon, Afganisztán szinte minden tartományában biztos megélhetést jelent a termelés.

A világ másik nagy ópiumtermelő övezete az ún. ''Aranyháromszög (Golden Triangle)'', melyet [[Mianmar]], [[Thaiföld]], [[Vietnám]] és [[Laosz]] alkot. Az Aranyháromszög legnagyobb termelője Mianmar (kb. 90%), a hatalom – Afganisztánhoz hasonlóan – itt is megadóztatja a termelőket, próbál minél nagyobb hasznot hajtani a [[kábítószer]]-kereskedésből. A nyers ópiumot a burmai-mianmari''–''thai határon lévő laboratóriumokban dolgozzák fel. A kábítószert a későbbiekben a thai vagy hongkongi kikötőkben lévő elosztóközpontokba szállítják, majd a nemzetközi kábítószer-kereskedelembe kerül. További fontos ópiumtermelő [[Mexikó]] és [[Kolumbia]].