„A tőke” változatai közötti eltérés

3 559 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
Bővítés
(Bővítés)
}}
 
'''''A tőke''''' (eredeti címén [[német nyelv|németül]] ''Das Kapital: Kritik der politischen Ökonomie'', azaz ''A tőke: A politikai gazdaságtan bírálata'') átfogó tanulmány a politikai gazdaságtanról, amelyet [[Karl Marx]] írt, és [[Friedrich Engels]] szerkesztett. Első kötete [[1867]]-ben jelent meg. A mű tárgya a [[kapitalizmus|kapitalista]] társadalmitársadalom működésének elemzése a [[klasszikus közgazdaságtan]] rendszerbírálatán bírálatakeresztül.
 
== A műről ==
 
== Kiadás ==
Az 1859-es ''A politikai gazdaságtan bírálatához'' című bossúra után a [[London]]ban élő [[Karl Marx|Marx]] folytatta közgazdaságtani kutatásait. 1860-tól a [[British Museum]] olvasótermeit látogatta. 1861 és 1863 között több mint 1500 oldalt írt. Végül ''A politikai gazdaságtan bírálatához. Második kötet'' címet lecserélte ''A tőké''re, és önálló könyv született.
Az első kötet [[1867]]-ben jelent meg, és a második és a harmadik kötet is elkészült, ám időközben Marx váratlanul meghalt, és csak töredékes kéziratokat hagyott hátra. A második és harmadik kötetet barátja és társa, Friedrich Engels rendezte sajtó alá, ezek [[1885]]-ben és [[1894]]-ben jelentek meg.
 
A háromkötetesre tervezett mű első kötete [[1867]]-ben jelent meg az Otto Meissner kiadónál [[német nyelv|németül]]. A mű töredékes maradt, mivel a másik két kötet az életéből hátralévő 16 év alatt sem készült el, ami Marx elbizonytalanodását jelzi. Marx életének vége felé, 1881-ben [[Karl Kautsky]] felvetette neki, hogy szükség volna művei teljes kiadására, mire így válaszolt: „Először is meg kéne írni őket.”
Külföldön legelőször [[1872]]-ben jelent meg [[Orosz Birodalom|Oroszországban]]. Bár az orosz cenzúra úgy vélte, hogy a szocialista és a kommunista eszmék terjesztése káros, mégis engedélyezték, mert szerintük Marx tudományos elmélete nem állja meg a helyét egy olyan országban, ahol sosem volt kapitalista kizsákmányolás. Egy cenzor egészen odáig elment, hogy mivel nagyon kevesen tudnak olvasni Oroszországban, így ki lehet adni, mert úgysem fogják sokan megérteni. Ennek ellenére az első kiadás alig egy év alatt elfogyott.<ref>''A People’s Tragedy: The Russian Revolution 1891-1924.'' London, 1996. 139. o.</ref>
 
A második és harmadik kötetet barátja és szerzőtársa, [[Friedrich Engels]] szerkesztette sajtó alá halála után a fennmaradt kéziratokból; ezek [[1885]]-ben és [[1894]]-ben jelentek meg. Egyesek ezért azzal vádolják Engelst, hogy eltorzította Marx gondolatait.
 
Külföldön legelőször [[1872]]-ben jelent meg [[Orosz Birodalom|Oroszországban]]. Bár az orosz [[cenzúra]] úgy vélte, hogy a szocialista és a [[kommunista]] eszmék terjesztése káros, mégis engedélyezték, mert szerintük Marx tudományos elmélete nem állja meg a helyét egy olyan országban, ahol sosem volt kapitalista kizsákmányolás. Egy cenzor egészen odáig elment, hogy mivel nagyon kevesen tudnak olvasni Oroszországban, így ki lehet adni, mert úgysem fogják sokan megérteni. Ennek ellenére az első kiadás alig egy év alatt elfogyott.<ref>''A People’s Tragedy: The Russian Revolution 1891-1924.'' London, 1996. 139. o.</ref> Angolul Marx halála után, 1887-ben adták ki.
 
== Hatások ==
=== ''Értéktöbblet-elméletek'' ===
Marx tervbe vette, hogy elkészíti ''A tőke'' negyedik kötetét is, melynek tárgya a 19. századi értéktöbblet-elméletek kritikája lett volna. Halála után azonban csak töredékes kéziratok maradtak hátra, melyeket [[Karl Kautsky]] rendezett egységes szerkezetbe: ez lett a háromkötetes ''Értéktöbblet-elméletek.''
 
== Utóélete ==
[[Karl Marx]] 1867-ben jelentette meg németül ''A tőke'' első kötetét, azonban a korabeli gazdasági és tudományos elmaradottság miatt német nyelvterületen visszhangtalan maradt. Az [[1870-es évek]]ben sorra jelentek meg [[William Stanley Jevons]] (1871), [[Carl Menger]] (1871) és [[Léon Walras]] (1874) művei, ezzel elkezdődött az ún. „[[marginalista forradalom]]”, amely gazdasági mennyiségek matematikai [[határmennyiség|határelemzését]] végezte egyensúlyi helyzetekben. A közgazdaságtan [[pozitivizmus|pozitív tudomány]] lett, amely a [[módszertani individualizmus]] talaján áll és értékelméletek helyett árelméleteket alkot. ''A tőke'' I. kötetének angol fordítása 1887-ben jelent. [[Alfred Marshall]] ''A közgazdaságtan alapelvei'' című műve pedig 1890-ban, és ezzel a marginalizmus mint [[neoklasszikus közgazdaságtan]]n uralkodóvá vált. Marx művét a közgazdászok besorolták a [[klasszikus közgazdaságtan]] művei közé és tudományosan túlhaladottnak tekintették.
 
''A tőke'' azonban nem pozitív közgazdaságtani mű, hanem a klasszikus közgazdaságtan bírálata. [[Georg Wilhelm Friedrich Hegel|Hegeli]] hatásra a kulcsfogalmak történeti jellegűek, a lényeg és a jelenség, a tartalom és a forma kettőssége valamint a tartalom közvetítettsége és az ellentmondásosság feltárása központi szerepet játszik Marx módszerében. A filozófiai ihletettségű mű legalább annyira [[szociológia]]i, mint közgazdaságtani.
 
Az [[1917-es októberi orosz forradalom]] után hamar kiderült, hogy ''A tőke'' nem receptgyűjtemény egy kommunista társadalom létrehozásához, hanem a kapitalista társadalom elemzése, ezért az új politikai viszonyok között a gyakorlatban használhatatlan – illetve ha mégis használható, akkor a szovjet társadalom is kapitalista vonásokat mutat. Így aztán pusztán hivatkozási alap maradt, a szovjet közgazdászok munkái pedig a [[Új gazdaságpolitika|NEP]] után bevezetett [[tervgazdaság]] igényeit szolgálták ki és politikai-ideológiai kényszereknek engedelmeskedtek.
 
A kapitalista körülmények között továbbfejlődő marxista közgazdaságtan bizonyos marxi felvetéseket próbált [[matematika]]i formulákba önteni és pozitív eszközökkel igazolni a modern közgazdaságtan módszertani individualista előfeltevései nélkül – egyenlőtlenségek fennmaradása, válságelmélet, szükségszerű összeomlás – kiegészítve azokat a kapitalizmusban is egyre nagyobb teret nyerő gazdasági tervezés problémáival.
 
== Magyarul ==
* [http://engels.weboldala.net/mt3.djvu ''A Tőke'' harmadik kötete (.djvu formátum)]{{Halott link|url=http://engels.weboldala.net/mt3.djvu |date=2018-11 }}
*''A "Tőke" első kötetéről. Ismertetések, cikkek, levelek''; szerk. Nagy Tamás, ford., sajtó alá rend. Liszkai Zoltán, Devecseri Emil, Molnár Ferenc; Szikra, Bp., 1950 ''(A marxizmus-leninizmus kis könyvtára)''
*Marx–Engels: ''Levelek "A„A tőké"tőké”-ről''; ford. Bródy András; Szikra, Bp., 1956
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
{{DEFAULTSORT:Tőke}}
 
[[Kategória:Közgazdasági könyvek]]
[[Kategória:Politika]]