„Hans Christian Ørsted” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
58. sor:
[[1820]]. [[április 21.|április 21-én]], egyik esti előadásán véletlenül egy olyan jelenségre lett figyelmes, amelynek eredménye megdöbbentő volt Ørsted számára. Ahogy az áram által keltett hőt mutatta be hallgatóinak, észrevette, hogy egy [[iránytű]] tűje kitér a mágneses északi irányból, valahányszor az általa használt elektromos elemet a vezetékre kapcsolta. Ez a kitérés arra utalt, hogy az elektromos áramot hordozó vezetéket valamiféle mágneses mező veszi körül.
 
A felfedezés pillanatában Ørsted zavarba jött és semmilyen magyarázatot nem adott a jelenségre, és matematikailag sem próbálta meg leírni azt. Három hónappal később azonban intenzív kutatásba kezdett, majd nem sokkal később közzétette kísérleteinek eredményét, amelyek bizonyították, hogy az elektromos áram kör alakban mágneses teret hoz létre a vezető körül. A [[mágneses indukció]] [[CGS mértékegységrendszer|CGS]] [[mértékegység]]e ([[oersted]]) a felfedezőről kapta nevét, elismerve ezzel jelentős hozzájárulását az elektromágnesség témaköréhez.
 
Eredményeinek nyomán a tudományos közösség szerteágazó kísérletezésbe kezdett az elektrodinamika témakörében. Az elért eredmények nagyban hatottak [[André-Marie Ampère]] francia fizikus munkásságára, aki egységes matematikai képletet dolgozott ki az áramvezetők közötti mágneses erők bemutatására. Ørsted felfedezése az [[energia]] egységes koncepciójának kialakulásának útján is mérföldkőnek számít.