„Magyar vasútfejlesztések a 2010-es években” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Magyarország villamosított vasútvonalai.svg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Magyarország]] villamosított és villamosítani tervezett vasútvonalai [[2017]]-ben]]

 

A 2010-es évek a magyar vasútvillamosítás történetének igen sikeres évtizede volt. A villamosítási munkák túlnyomó része a [[Dunántúl]] vasúthálózatát érintette. 2010-ben elkészült a villamos felsővezeték az {{vvr|25|25-ös sz. vasútvonalon}}, így Zalaegerszeg és Szlovénia (kiemelt teherforgalmi célpontként a koperi kikötő) elérhetővé vált végig villamosított vasútvonalon. A Nyugat-Dunántúl vasúthálózatán jelentős fejlesztést végzett a [[GYSEV]], ami villamosította a MÁV-tól átvett {{vvr|21|Szombathely–Szentgotthárd}}, {{vvr|16|Mosonszolnok–Csorna–Porpác}} illetve {{vvr|17|Szombathely–Zalaszentiván}} vonalakat. Ezzel a GYSEV hálózata túlnyomórészt villamosítva lett, két rövid mellékvonal, a {{vvr|18|Szombathely–Kőszeg}} és az üzemen kívüli {{vvr|22|Körmend–Zalalövő}} vonal kivételével. (Előbbi villamosítása szintén tervben volt.) A MÁV részéről jelentős fejlesztés volt a Budapesti elővárosi forgalomban a {{vvr|2|Budapest–Esztergom-vasútvonal}} felújítása és villamosítása, ahol a felújítás utáni új menetrendi struktúrának és a Flirt motorvonatoknak köszönhetően megduplázódott az utasszám. Az ország keleti felében egyedül a {{vvr|80|80c Mezőzombor–Sátoraljaújhely}} vonal villamosítása készült el. Bár a felsővezeték az országhatárig elkészült, a szlovák vasút itt nem építette ki a csatlakozó felsővezetéki szakaszt, így két villamosított vasútvonal között mintegy 1 km hosszon dízelvontatás szükséges. 2019-ben elkezdődött az {{vvr|29|észak-balatoni vasútvonal}} részleges villamosítása is [[Szabadbattyán]]–[[Balatonfüred]] között, ami várhatóan 2021-re készül el.

 

{| class="wikitable sortable"

!Vonalszám