1783-tól 1785-ig [[Szabadka|Szabadkán]] volt káplán a Szent Teréz plébánián, 1786-tól 1800-ig Bikics (a mai [[Bácsbokod|bikicsi]]), [[1801]]-től [[1824]]-ig pedig [[Béreg|béregi]] plébánosa, Bács megyei plébánosként szolgált.emellett 1810 és 1824 között a Kalocsai főegyházmegye Főszékesegyházi (Kalocsai) főesperességében az Alsó-kalocsai kerület esperese volt. Ő írta 1800-ban az első magyarországi latin nyelvű méhészeti könyvet ''Apiarius systematicus, seu nova apum cultura'' címmel.<ref>{{cite journal|journal=Magyar Méh |title=A magyar gazdasági irodalom első századainak könyvészete |year=1934 |month=október |volume=55 |issue=10 |pages=III |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarMeh_1934/?pg=296&layout=s}}</ref><ref>{{cite journal|journal=Magyar Sion |title=A KALOCSA-FŐMEGYEI PAPSÁG IRODALMI MŰKÖDÉSE |author=Szőllőssy Károly |year=1888 |volume=Új sorozat 2. évfolyam |pages=296 |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarSion_1888/?pg=295&layout=s}}</ref> Ebből a könyvből lehetett megtudni – többek között – azt, hogy 1799. december 19-én kancelláriai rendelet jelent meg arról, hogy ''„a méhészet előmozdítására való tekintetből a falvak körül különösen hárs- és akáczfák rendeltetnek ültettetni”''.<ref>{{cite journal|journal=Méhészeti Lapok |title=[[Sőtér Kálmán]] felolvasása a székesfehérvári vándorgyűlés alkalmával|year=1887 |month=augusztus–szeptember |volume=8 |issue=8–9 |pages=194 |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MeheszetiLapok_1887/?pg=183&layout=s}}</ref>
