„Szerkesztő:LaSza/BPM3” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
83. sor:
=== Metróépítés a szocializmusban ===
[[Fájl:Ferenc körút - Üllői út sarok, aluljáró építése. Szemben az egykori Kilián laktanya épülete. Fortepan 17104.jpg|bélyegkép|260px|A Corvin-negyed aluljáró építése (1970)]]
A Minisztertanács 1950. szeptember 5-én született határozata kimondta: ''„Budapesten földalatti gyorsvasúti hálózatot kell építeni. A földalatti hálózat két átlós – [[M2-es metróvonal|kelet-nyugati]] és észak-déli – és ezeket összefogó [[M5-ös metróvonal|körgyűrűs fővonalból]] álljon.”''<ref name=metro4>{{cite web |url=http://www.metro4.hu/getfile.php?dir=db%2Fcikkek%2Ffiles&file=200606284zcPod_28_a_budapesti_metro_tortenete.pdf |title=A budapesti metró története |publisher=metro4.hu |accessdate=2018-05-17 |format=PDF}}</ref> Ettől kezdve az [[M2-es metróvonal|M2-es metró]] építésére fókuszáltak, azonban hozzávetőlegesen elfogadták a később megépítendő észak-déli (M3) és [[M4-es metróvonal|dél-budai (M4)]] vonal tervét is.<ref name=metro4 /> 1966-ban elkészült az M3-as vonal beruházási tervezete, ami az újpesti [[Szent István tér (Budapest)|István tér]] és a kispesti [[Vörös Csillag Traktorgyár]] összekötését írta elő. 1968-ban, a jóváhagyási folyamat során végül a kispesti végállomásként a [[Határ út (metróállomás)|Határ úti állomást]] jelölték meg – elsősorban anyagi okokból. A 14,8 km hosszan 19 állomást érintő észak-déli metróvonal teljes befejezésének határidejére 1985 végét tervezték.
{| class="wikitable" style="font-size:100%; text-align:center;
|-
|