„II. Rákóczi György” változatai közötti eltérés

Az [[1655]]-ben [[Lengyelország]] és [[Svédország]] közt újabb háború tört ki. A svédek ellen viszont egy hatalmas koalíció jött létre, s hogy [[X. Károly Gusztáv svéd király]] el ne veszítse a háborút, Rákóczi segítségét kérte 1656 végén a [[prostkeni csata|prostki vereség]] után, felajánlva neki Dél- és Közép-[[Lengyelország]] egy részét, ahol új királyságot alapíthat. Egy évvel ezelőtt a lengyelek is Rákóczihoz fordultak, s ők is felajánlották a koronát, ha [[Erdély]] [[Svédország]] ellen lép hadba. Az elbizakodott fejedelem, aki túlbecsülte országa erejét, azonnal megindította a hadjáratot. A vállalkozáshoz [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] is nagy reményeket fűzött, mivel ha Rákóczi (akihez a két román vajdaság is hű volt) akkor az egyesült [[erdély]]i–[[Magyar Királyság|magyar]]–[[Lengyelország|lengyel]]–[[Svédország|svéd]]–[[románok|román]] sereggel a [[Oszmán Birodalom|törökök]] ellen fordul és akkor, talán a Balkánt is sikerülsikerülhet visszafoglalnivisszafoglalnia.

[[1657]] januárjában, nem törődve a [[török porta|Porta]] tiltakozásával, szövetségben a svédekkel Rákóczi hadat indított [[II. János Kázmér lengyel király|János Kázmér]] lengyel király ellen, kiegészülve a [[moldva]]i és [[havasalföld]]i csapatokkal. A hadjárat első szakaszában sikeres volt: Rákóczi bevette [[Krakkó]]t, aztán bevonult [[Varsó]]ba, de alighogy találkozott a svédekkel, a[[X. királyukKároly Gusztáv svéd király|Károly Gusztáv király]] máris magára hagyta őt és hazasietett, az országát ért újabb [[Dánia|dán]] támadás miatt.

Ennek ellenére Rákóczi még mindig bízott sikerében, tovább mentvonult észak felé, de a lengyelek [[Jerzy Lubomirski]] vezetésével végzetes támadást intéztek Észak-Erdély ellen és [[Munkács]] környékét is elpusztították.

Rákóczi vereséget szenvedett, a román és kozák csapatok cserben hagyták lengyel földön. és[[Czarny-Ostrów]]ban megalázó feltételek mellett kénytelen volt békét kérni. azAz ellenségtől iscsak magas összegű hadkárpótláshadikárpótlás fejében kapta meg a szabad eltávozást.<ref>[[Czarny-Ostrów]]ban megalázó feltételek mellett kénytelen békét kérni.</ref>

Rövidesen magára hagyta hadait, amelyeket [[Kemény János erdélyi fejedelem|Kemény Jánosra]] bízott, de katonái a határnál elfogta őket a [[TatárjárásKrími Tatár Kánság|tatár kán]] kánfogságába estek.<ref>Először (Rákóczi először még ígéretet tett, hogy akár saját vagyonának a feláldozásával is kiváltja a tatárok rabságába jutott embereit, ám később ígéretét nem tartotta be.</ref>) [[Székelyföld]]et rövidesen a török és tatár hadsereg pusztította.{{refhely|Rubicon}}{{refhely|B. Szabó, 2001.}}