„Finlandizáció” változatai közötti eltérés

Finnország a második világháború idején a Szovjetunióval megvívott két háború, a [[téli háború]] és a [[folytatólagos háború]] után, részben a téli háború szovjet részről rendkívül kudarcos tapasztalatai miatt, elkerülte a szovjet megszállást. A két ország 1948-ban barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött, amelyben leszögezték: egyik fél sem vesz részt a másik ellen irányuló szövetségben, kölcsönösen tiszteletben tartják az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvét. Paasikivi, majd Kekkonen következetesen tartotta magát ehhez a megállapodáshoz, és baráti, gazdaságilag gyümölcsöző együttműködést folytatott a Szovjetunióval. A finn belpolitika jobboldali erői rendszeresen támadták ezt a politikát, de nem sikerült többséget szerezniük annak megváltoztatásához.
 
A [[Finnország és Oroszország kapcsolatai|finn-szovjet viszony]]{{Wd|Q87399}} a [[békés egymás mellett élés]]nek,{{Wd|Q1134177}} a kis és nagy államok egyenrangú együttműködésének a példája lett a nemzetközi kapcsolatokban. Ez a jó viszony segítette elő, hogy az 1970-es évektől Finnország a Helsinkiben megrendezett Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet és a [[helsinki záróokmány]] elfogadása révén jelentős szerepet játszhasson a nemzetközi [[enyhülés]]ben,{{Wd|Q155705}}, a [[hidegháború]] lezárásában.
 
==Ellentmondások==