„Magyarország” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Visszavontam 91.146.161.72 (vita) szerkesztését (oldid: 22206578): teszt/vandál Címkék: Visszavonás HTML-sortörés |
||
1. sor:
{{Ország infobox
|teljes név = Magyarország
|saját név =
|idegen karakteres név =
|zászló =Flag of Hungary.svg{{!}}border
|címer = Coat of Arms of Hungary.svg
|előtag =
|mottó =
|himnusz = <br>[[Erkel Ferenc]]–[[Kölcsey Ferenc]]: ''[[Magyarország himnusza|Himnusz]]''
[[Fájl:Hungarian national anthem, performed by the United States Navy Band (May 1997 arrangement).oga|középre]]
|nemzeti dal = <br>[[Egressy Béni]]–[[Vörösmarty Mihály]]: ''[[Szózat]]''
|térkép =EU-Hungary.svg
|főváros = [[Budapest]]
|legnagyobb város = [[Budapest]]
|államforma =[[köztársaság]]
|vezető cím 1 ='''[[Magyarország államfőinek listája|Köztársasági elnök]]'''
|vezető név 1 =[[Áder János]]
|vezető cím 2 ='''[[A magyar Országgyűlés elnökeinek listája|Az Országgyűlés elnöke]]'''
|vezető név 2 =[[Kövér László]]
|vezető cím 3 ='''[[Magyarország kormányfőinek listája|Kormányfő]]'''
|vezető név 3 =[[Orbán Viktor]]
|hivatalos nyelv = [[Magyar nyelv|magyar]]
|beszélt nyelvek = [[Német nyelv|német]] <small>(~1%)</small>, [[Cigány nyelv|cigány]] <small>(~0,6%)</small>, [[Román nyelv|román]] <small>(~0,18%)</small>, [[Szlovák nyelv|szlovák]] <small>(~0,16%)</small>, [[Horvát nyelv|horvát]] <small>(~0,16%)</small><ref>{{cite web |url= http://epa.oszk.hu/00900/00997/00028/pdf/EPA00997_letunk_2013_k_026-043.pdf |title= Nemzetiségi nyelvhasználat Magyarországon: Jogok és tapasztalatok |author= Dobos Balázs |year= 2013 |publisher= Létünk 2013, Különszám |format= PDF |accessdate= 2018-07-22 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20180723004115/http://epa.oszk.hu/00900/00997/00028/pdf/EPA00997_letunk_2013_k_026-043.pdf |archivedate= 2018-07-23 }}</ref>
|szuverenitás típusa = Államalapítás
|szuverenitás megnevezése =[[Magyar Fejedelemség]]:<br> [[895]] körül<ref>A honfoglalás dátuma</ref><br>[[Magyar Királyság]]:<br> [[1001]]. [[január 1.]]<ref>A hagyomány szerint 1000 karácsonyán történt I. István megkoronázása, ami a 16. században bevezetett [[Gergely-naptár]] szerint 1001. január 1-ére esik.</ref>
|elődállamok =
|utódállamok =
|EU-csatlakozás =[[2004]]. [[május 1.]]
|tagság = [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]], [[Európa Tanács]], [[Európai Unió]], [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]], [[Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet|OECD]], [[Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet|EBESZ]] [[Magyarország a nemzetközi szervezetekben|stb.]]
|hadban áll =
|becsült népesség ={{Szám|9772756}}<ref name="hnk_2018">{{cite web|url=https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd003b.html|title=A lakónépesség nem szerint|accessdate=2018-01-01|date=2018-01-01|publisher=[[Központi Statisztikai Hivatal]]|archiveurl=https://web.archive.org/web/20180101161803/http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd003b.html|archivedate=2018-01-01}}</ref>
|becsült népesség éve = 2019. január 1.
|népességrangsorban = 93.
|népsűrűség = 105,7<ref name="hnk_2016">{{cite web|url=https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2016.pdf|title=Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2016. január 1.|accessdate=2018-01-01|date=2016-01-01|publisher=[[Központi Statisztikai Hivatal]]|format=PDF|archiveurl=https://web.archive.org/web/20161114010658/http://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2016.pdf|archivedate=2016-11-14}}</ref>
|népsűrűség forrás = (KSH adat 2016)
|népsűrűségi rangsorban = ~100.
|etnikumok = [[bolgárok]], [[cigányok]], [[görögök]], [[horvátok]], [[lengyelek]], [[németek]], [[osztrákok]],<br /> [[örmények]], [[románok]], [[ruszinok]], [[szerbek]], [[szlovákok]], [[szlovének]], [[ukránok]]
|vallások =[[Katolicizmus|katolikus]], [[Kálvinizmus|református]], [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]], [[Ortodox kereszténység|ortodox]], [[Unitárius vallás|unitárius]], [[Jehova tanúi]], [[Zsidó vallás|zsidó]], [[buddhizmus|buddhista]], [[iszlám]]
|GDP = {{szám|124042.3|millió|[[euró|EUR]]}}<ref name=GDP>{{cite web|title=KSH adat 2017|url=http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt015.html|accessdate=2014-10-06|archiveurl=https://web.archive.org/web/20141009130946/http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt015.html|archivedate=2014-10-09}}</ref>
|GDP megjegyzés =[[2017]] (forrás: [[Központi Statisztikai Hivatal|KSH]])
|GDP-rangsorban =58.
|GDP vásárlóerő-paritás ={{szám|200872.1|millió|[[euró|EUR]]}}<ref name=GDP/>
|GDP per fő ={{szám|12673|[[euró|EUR]]}}<ref>{{cite web|title=KSH adat 2017|url=http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt016.html|accessdate=2018-10-11|archiveurl=https://web.archive.org/web/20181011214807/http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt016.html|archivedate=2018-10-11}}</ref>
|GDP per fő vásárlóerő-paritás ={{szám|20522|[[euró|EUR]]}}<ref>{{cite web|title=KSH adat 2017|url=http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt016.html|accessdate=2018-10-11|archiveurl=https://web.archive.org/web/20181011214807/http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt016.html|archivedate=2018-10-11}}</ref>
|HDI = 0,838<ref name=HDI>{{cite web|url=http://hdr.undp.org/en/countries|title=HDI 2018 Index|publisher=ENSZ|accessdate=2014-11-02|archiveurl=https://web.archive.org/web/20141124163907/http://hdr.undp.org/en/countries|archivedate=2014-11-24}}</ref>
|HDI év =2018
|HDI rangsorban =43.<ref name=HDI/>
|HDI kategória = magas
|Gini-index = 30,4<ref>{{Cite web |url=https://data.worldbank.org/indicator/SI.POV.GINI?locations=HU |title=World Bank 2015 |accessdate=2018-07-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20180723034333/https://data.worldbank.org/indicator/SI.POV.GINI?locations=HU |archivedate=2018-07-23 }}</ref>
|terület = {{szám|93036}}<ref name="atlasz">Földrajzi világatlasz, Cartographia 2001-2</ref><br>{{szám|93030}}<ref name="magyarorszag.hu">{{Cite web |url=https://orszaginfo.magyarorszag.hu/informaciok/tarsadalom/foldrajz.html |title=Országinfó - Földrajzi adatok |accessdate=2014-03-28 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140328230337/https://orszaginfo.magyarorszag.hu/informaciok/tarsadalom/foldrajz.html |archivedate=2014-03-28 }}</ref><br>{{szám|93022.44}}<ref name="hnk_2016"/><br>
|területi rangsorban =109.
|víz =3,7<ref>{{Cite web |url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/hu.html |title=CIA World Factbook weboldal |accessdate=2009-06-03 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090610082839/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/HU.html |archivedate=2009-06-10 }}</ref>
|időzóna = CET
|eltérés UTC-től =+1
|nyári időzóna = CEST
|eltérés UTC-től nyáron =+2
|pénznem =[[magyar forint]]
|pénznem ISO-kódja =HUF
|internet TLD =hu
|gépkocsijel = H
|hívókód =+36
|villamos hálózat = 230V / 50 Hz
|közlekedés iránya = jobb oldali
}}
{{egyért3|Magyarország (egyértelműsítő lap)|A|Magyarország}}
'''Magyarország''' állam [[Közép-Európa|Közép-Európában]], a [[Kárpát-medence]] közepén, amely 1989 óta független [[parlamentáris köztársaság]].<ref>{{cite web|url=http://www.kormany.hu/download/a/21/00000/Magyarorsz%C3%A1g%20Alapt%C3%B6rv%C3%A9nye.pdf|title=Magyarország Alaptörvénye|date=|publisher=Magyar Állam|accessdate=|archiveurl=https://web.archive.org/web/20170328131902/http://www.kormany.hu/download/a/21/00000/Magyarorsz%C3%A1g%20Alapt%C3%B6rv%C3%A9nye.pdf|archivedate=2017-03-28}}</ref> Északról [[Szlovákia]], északkeletről [[Ukrajna]], keletről és délkeletről [[Románia]], délről [[Szerbia]] és [[Horvátország]], délnyugatról [[Szlovénia]], nyugatról pedig [[Ausztria]] határolja. Területe 93 036 négyzetkilométer, népessége pedig közel tízmillió fő, így az [[Európai Unió]] közepes méretű és közepes népességű [[Az Európai Unió tagállamai|tagállamai]] közé tartozik. [[Hivatalos nyelv]]e a [[Magyar nyelv|magyar]], ami a legnagyobb az [[uráli nyelvcsalád]]ba tartozó nyelvek közül.<ref>{{cite web|url=http://www.helsinki.fi/~tasalmin/fu.html|title=Több mint 14 millióan beszélnek magyarul a Kárpát-medencében és a világon, a második a finn nyelv ötmillió beszélővel, a harmadik az észt egymillió használóval.|date=6 June 2017|publisher=Classification of the Uralic (Finno-Ugrian) languages, with present numbers of speakers and areas of distribution (last updated 24 September 2015) - helsinki.fi|accessdate=6 June 2017|archiveurl=https://web.archive.org/web/20170531051814/http://www.helsinki.fi/~tasalmin/fu.html|archivedate=2017-05-31}}</ref>
▲nyelvek közül.<ref>{{cite web|url=http://www.helsinki.fi/~tasalmin/fu.html|title=Több mint 14 millióan beszélnek magyarul a Kárpát-medencében és a világon, a második a finn nyelv ötmillió beszélővel, a harmadik az észt egymillió használóval.|date=6 June 2017|publisher=Classification of the Uralic (Finno-Ugrian) languages, with present numbers of speakers and areas of distribution (last updated 24 September 2015) - helsinki.fi|accessdate=6 June 2017|archiveurl=https://web.archive.org/web/20170531051814/http://www.helsinki.fi/~tasalmin/fu.html|archivedate=2017-05-31}}</ref>t.<ref>{{cite web|url=http://www.lboro.ac.uk/gawc/world2008t.html|title=Budapest Alpha- rangú vezető globális világvárosnak minősül a GaWC brit kutatóintézet kutatása alapján.|date=13 April 2010|publisher=Globalization and World Cities (GaWC) Research Network, Loughborough University|accessdate=25 November 2016|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090301154717/https://www.lboro.ac.uk/gawc/world2008t.html|archivedate=2009-03-01}}</ref>
Magyarország a királyok országa jelenlegi határai nagyjából egyeznek az [[1920]]-ban, az [[első világháború]]t lezáró [[trianoni békeszerződés]]ben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát.<ref>{{cite book| author = Richard C. Frucht| title = Eastern Europe: An Introduction to the People, Lands, and Culture| url = https://books.google.com/?id=lVBB1a0rC70C| date = 31 December 2004| publisher = ABC-CLIO| isbn = 978-1-57607-800-6| page = 360 }}</ref><ref>{{cite encyclopedia|title=Trianon, Treaty of|url=http://www.encyclopedia.com/doc/1E1-TrianonTr.html|encyclopedia=[[The Columbia Encyclopedia]]|year=2009}} {{Wayback|url=http://www.encyclopedia.com/doc/1E1-TrianonTr.html |date=20120701000000 }}</ref><ref>{{cite web| title= A Trianoni békeszerződés szövege (angol)| url= http://wwi.lib.byu.edu/index.php/Treaty_of_Trianon| accessdate= 10 June 2009| archiveurl= https://web.archive.org/web/20081204035603/http://wwi.lib.byu.edu/index.php/Treaty_of_Trianon| archivedate= 2008-12-04}}</ref> A két világháború között németbarát politikát folytató kormányok működése folytán Magyarország a [[tengelyhatalmak]] oldalán lépett be a [[második világháború]]ba a határrevízió reményében, de a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az [[Párizsi békeszerződések|1947-es párizsi békeszerződés]] pedig kialakította a mai országhatárokat. A háborút követően a [[Szovjetunió]] megszállási övezetébe került az ország. A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltásig]] kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az [[1956-os forradalom]] kapcsán, másodszor az 1989-es [[páneurópai piknik]] okán.<ref>{{cite news|last=Hanrahan|first=Brian|authorlink=Brian Hanrahan|title=Magyarország szerepe az 1989-es "forradalmakban" - BBC (angol)|url=http://news.bbc.co.uk/2/hi/8036685.stm|publisher=[[BBC News]]|date=9 May 2009|accessdate=2017-06-07|archiveurl=https://web.archive.org/web/20171010112934/http://news.bbc.co.uk/2/hi/8036685.stm|archivedate=2017-10-10}}</ref><ref>{{cite news| url=https://query.nytimes.com/gst/fullpage.html?res=950DE5DD1530F934A25755C0A96F948260 | work=The New York Times | first=Henry | last=Kamm | title=A magyar aki vezette az 1956-os forradalmat, hősként lett eltemetve (angol)| date=17 June 1989}}</ref>
12 ⟶ 70 sor:
A [[21. század]]ban Magyarország középhatalomnak minősül,<ref name="Solomon">Solomon S (1997) [http://www.issafrica.org/Pubs/Monographs/No13/Solomon.html South African Foreign Policy and Middle Power Leadership] {{webarchive |url=https://web.archive.org/web/20150426220103/http://www.issafrica.org/Pubs/Monographs/No13/Solomon.html |date=26 April 2015 }}, ''ISS''</ref><ref name="Higott-Cooper">{{cite journal|last1=Higgott|first1=Richard A.|last2=Cooper|first2=Andrew Fenton|title=Middle power leadership and coalition building: Australia, the Cairns Group, and the Uruguay Round of trade negotiations|journal=International Organization|date=1990|volume=44|issue=4|pages=589–632|doi=10.1017/S0020818300035414|jstor=2706854}}</ref> nominálisan számolva a világ [[Országok GDP szerinti listája (nominális)|55. legnagyobb gazdaságával]] rendelkezik, míg az [[Országok GDP szerinti listája (PPP)|50. vásárlóerő paritás alapján]], az [[IMF]] által vizsgált 191 országból. Az ország a világ 37. legnagyobb exportőre,<ref>{{cite web |url= https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2078rank.html |title= Country Comparison: Exports |work= [[The World Factbook]] |publisher= [[Központi Hírszerző Ügynökség|Central Intelligence Agency]] |accessdate= 2018-08-09 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20190427111612/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2078rank.html |archivedate= 2019-04-27 }}</ref> az importőrök listáján pedig a 36. helyen áll.<ref>{{cite web |url= https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2087rank.html |title= Country Comparison: Imports |work= [[The World Factbook]] |publisher= [[Központi Hírszerző Ügynökség|Central Intelligence Agency]] |accessdate= 2018-08-09 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20081004070323/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook//rankorder/2087rank.html |archivedate= 2008-10-04 }}</ref> Magyarország gazdasága magas jövedelmű [[OECD]] gazdaságnak minősül,<ref>{{cite web |url= http://hvg.hu/gazdasag/20090910_IMF_magyarorszag_uzleti_kornyezet_rangsor |title= Magyarország visszacsúszott a Világbank "Doing Business" rangsorában |date= 2009-09-10 |publisher= HVG |accessdate= 2018-08-09 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20180809122504/http://hvg.hu/gazdasag/20090910_IMF_magyarorszag_uzleti_kornyezet_rangsor |archivedate= 2018-08-09 }}</ref> és a világ [[Emberi fejlettségi index|nagyon magas emberi fejlettségi szintű]] országai közé tartozik.<ref>{{cite web |title= Human Development Report 2016 |url= http://hdr.undp.org/sites/default/files/2016_human_development_report.pdf |publisher= United Nations Development Programme |accessdate= 2018-01-04 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20170718200510/http://hdr.undp.org/sites/default/files/2016_human_development_report.pdf |archivedate= 2017-07-18 }}</ref> Polgárai számára általános [[Társadalombiztosítás|társadalom- és nyugdíjbiztosítási]] rendszert tart fenn, [[Egészségbiztosítás|ingyenes egészségügyi ellátással]] és az [[Magyarország oktatási rendszere|egyetemi szintig térítésmentes oktatással]]. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kifejezetten kedvezőnek mondhatóak: az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa,<ref>{{Cite web|url=https://www.numbeo.com/quality-of-life/rankings_by_country.jsp|title=Quality of Life Index by Country 2018|accessdate=2018-06-28|work=www.numbeo.com|language=angol|archiveurl=https://web.archive.org/web/20180123014301/https://www.numbeo.com/quality-of-life/rankings_by_country.jsp|archivedate=2018-01-23}}</ref> 20. helyen áll a ''Jó Ország Index'' rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe),<ref>{{Cite web |url=https://goodcountry.org/index/results |title=Archivált másolat |accessdate=2017-06-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170606230401/https://goodcountry.org/index/results |archivedate=2017-06-06 }}</ref> 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában,<ref>Human Development Reports, ''[http://hdr.undp.org/en/statistics/understanding/indices Composite indices — HDI and beyond] {{Wayback|url=http://hdr.undp.org/en/statistics/understanding/indices |date=20160810022820 }}'' (2018) 87</ref> 30. a ''Társadalmi Fejlettségi Index'' alapján,<ref>{{cite web|title=Social Progress Imperitive Website|url=https://www.socialprogressimperative.org/|publisher=Social Progress Imperitive|accessdate=30 October 2015|archiveurl=https://web.archive.org/web/20151029050923/http://www.socialprogressimperative.org/|archivedate=2015-10-29}}</ref> a világ 29. leginnovatívabb országa a ''Globális Innovációs Index'' felmérése szerint,<ref>{{Cite web |url=https://www.globalinnovationindex.org/analysis-indicator |title=Archivált másolat |accessdate=2017-06-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20190720052025/https://www.globalinnovationindex.org/analysis-indicator |archivedate=2019-07-20 }}</ref> és egyben a világ 14. legbiztonságosabb országa.<ref>{{Cite web |url=http://visionofhumanity.org/app/uploads/2017/06/GPI-2017-Report-1.pdf |title=Global Peace Index 2017 - 15. hely (2016: 19. hely) |accessdate=2017-06-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170602135412/http://visionofhumanity.org/app/uploads/2017/06/GPI-2017-Report-1.pdf |archivedate=2017-06-02 }}</ref> Magyarország közepesen [[korrupció|korrupt]] ország világviszonylatban, míg az Európai Unióban a második legkorruptabb.<ref>{{cite news|url=https://mno.hu/belfold/ti-magyarorszag-a-masodik-legkorruptabb-orszag-az-eu-ban-2449030|title=TI: Magyarország a második legkorruptabb ország az EU-ban|publisher=[[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|mno.hu]]|date=2018-02-21|accessdate=2018-07-04|archiveurl=https://web.archive.org/web/20180704213000/https://mno.hu/belfold/ti-magyarorszag-a-masodik-legkorruptabb-orszag-az-eu-ban-2449030|archivedate=2018-07-04}}</ref> A [[Transparency International]] 180 országot rangsoroló indexében 45 pontot kapott 2017-ben, és ezzel az ország a 66. helyen áll. Az ország 2012-ben 55 pontot kapott.<ref>{{cite web|url=https://www.transparency.org/news/feature/corruption_perceptions_index_2017|title=Corruption Perceptions Index 2017|accessdate=2018-02-22|date=2018-02-21|publisher=[[Transparency International]]|language=angol|archiveurl=https://web.archive.org/web/20191223213054/https://www.transparency.org/news/feature/corruption_perceptions_index_2017|archivedate=2019-12-23}}</ref><ref>{{Cite web|url=https://index.hu/gazdasag/2018/02/21/ti_korrupcios_jelentes/|title=Magyarország már majdnem a legkorruptabb ország az EU-|accessdate=2018-02-22|date=2018-02-21|publisher=[[Index.hu]]|archiveurl=https://web.archive.org/web/20180221202834/https://index.hu/gazdasag/2018/02/21/ti_korrupcios_jelentes/|archivedate=2018-02-21}}</ref>
Az [[Magyarország a nemzetközi szervezetekben|ország többek között]] az [[Európai Unió]], a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]], az [[Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet|OECD]], a [[Világbank]] és az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] tagja is, része a [[Schengeni egyezmény|schengeni övezetnek]], valamint egyik alapítója az úgynevezett [[Visegrádi Együttműködés]] szervezetnek. Magyarország a 10. legnépszerűbb [[Turizmus|turisztikai]] célpont [[Európa|Európában]], 2015-ben 16,3 millió külföldi turista kereste fel az országot.<ref>[http://www.e-unwto.org/doi/book/10.18111/9789284418145 WTO Tourism Highlights 2016, 8. oldal]</ref> Az ország ad otthont a világ legnagyobb [[Termálvizek Magyarországon|termálvízkészletének]], a [[Hévízi-tó|világ második legnagyobb termáltavának]], [[Balaton|Közép-Európa legnagyobb tavának]] és [[Hortobágyi Nemzeti Park|Közép-Európa legnagyobb füves síkságának]].<ref>{{cite web |url=http://www.iht.com/articles/reuters/2008/11/18/europe/OUKWD-UK-HUNGARY-CAVE.php |title=Search – Global Edition – The New York Times |work=International Herald Tribune |date=29 March 2009 |accessdate=20 September 2009 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090327145813/http://www.iht.com/articles/reuters/2008/11/18/europe/OUKWD-UK-HUNGARY-CAVE.php |archivedate=2009-03-27 }}</ref>
== Földrajz ==
| |||